horoszkóp
P1060124

Balaton vs Lago Maggiore – a 10 legdurvább különbség

2015.07.03. 09:48 Módosítva: 2015-07-03 09:24:43

Úgy alakult az életem, hogy az év kb. kétharmadát észak-Olaszországban töltöm (egyharmadát meg itthon). Eddig Torinó és Milánó volt az olasz otthonunk, most a kettő közül az utóbbit lecseréltük egy kisvárosra a Lago Maggiore partján. Május végén költöztünk, úgyhogy egy hónap alatt most már értékelhető mennyiségű tapasztalatom gyűlt össze erről a helyről. 23 éves koromig komplett nyarakat és vizsgaidőszakokat töltöttem a Balatonnál, aztán a Mälaren partján is éltünk egy ideig Svédországban, szóval kezd egész átfogó képem kialakulni arról, hogy milyen tóparton létezni. A téli Mälarenről itt olvashat pár érdekességet, ebben a posztban a Balatont és a Lago Maggiorét fogom összehasonlítani.

Először is a legfontosabbak a Lago Maggioréról

A Lago Maggiore is hosszúkás, mint a Balcsi, csak nem kelet-nyugati irányban nyúlik el, hanem észak-déliben. A Balcsinál csak egy bő tízessel rövidebb, pontosan 64,37 km hosszú, de a felső vége átlóg Svájcba. Mi pontosan ennél a végénél lakunk, de még Olaszországban. Hasonlít ez a tó a Balatonra abban is, hogy viszonylag sok a szabadstrand és ezek a szabadstrandok gyakran füves rétek. Itt is sok a turista, de mondjuk ez Olaszország nagy részére jellemző, és ezzel nagyjából véget is értek a hasonlóságok. További adatokért klikkeljen át a Wikipédiára, itt inkább nézzük a legmarkánsabb különbségeket a Balaton és a Lago Maggiore között. Szóval a Lago Maggiore majdnem olyan, mint a Balaton, csak...

1. Mediterrán

Egyszer egy Írországban született ismerősöm eljött hozzánk Balatonra, és a fügebokor előtt megállva azt mondta, hogy neki ez már tiszta mediterrán, hogy itt van füge! Pláne elképedt, amikor kiderült, hogy terem is a bokor. Nekem kb. ugyanilyen érzés volt a Balcsihoz képest, amikor megismerkedtem a Lago Maggiore környékével: meglepően mediterrán, még észak-Olaszország délebbi, de nem tengerparti részeihez képest is.

Annyi a pálma és az egzotikus virág, főleg így tavasz végén és nyár elején, hogy az ember az édenkertben érzi magát lent délen meseszép éjen – miközben északabbra van, mint Magyarország jó része. Amíg a Balatonnál úgy-ahogy nődögélnek a dézsákban átteleltetett leanderek, addig a Lago Maggiorénál a leander gazként burjánzik csomó olyan csodával együtt, aminek még a nevét se tudtam megjegyezni. Minden tiszta zöld és virág, de olyan intenzíven, hogy olyan a Balatonon a legügyesebb kertésznél sincs.

2. Rovarok

Tónál értelemszerűen szúnyogra kell számítani. A Lago Maggiorénál annyi rovar van, hogy én életemben nem láttam még ennyit összesen, mint ez alatt az egy hónap alatt, de szúnyog pont nincs. Fogalmam nincs, hogy ez irtás eredménye-e, a tény viszont az, hogy tobzódnak például a hangyák, a lepkék, a legyek és a mindenféle bogarak, plusz maximum kétnaponta pókhálótlanítani kell a lakást.

A legnagyobb meglepetés az volt, hogy estefelé a faluközponttól kicsit távolabbi helyeken csak úgy cikáznak össze-vissza a repülő szarvasbogarak. 6-7 centi nagyok is tudnak lenni és csalinkázva szálldosnak vagy a magasban, vagy pont az ember arca magasságában.

3. Mélység

A Balaton 3-4 méteres átlagos mélységéhez képest a Lago Maggiore szinte feneketlen. 372 méter a legnagyobb mélysége, de a tó feneke nagyrészt tengerszint alatt található. Ebből következik, hogy ez a tó aztán nem melegszik úgy fel, mint a Balaton, főleg nem ebben az idei júniusban, amikor az első kánikulahullám nagyrészt elkerülte ezt a térséget. Tele vannak ugyan a strandok, de a vízbe csak egy-két németül beszélő személy merészkedik be általában. De lehet, hogy csak ez az év volt eddig pont ilyen hűvös.

4. Hegyek

Azért nem meglepő, hogy olyan baromi meredeken mélyül a tó feneke, mert az északabbi részeken ugyanilyen baromi meredek és megdöbbentően magas hegyek vannak a Lago Maggiore körül. Persze, a Balaton északi partján is van egy-két kiemelkedés, de itt mindkét oldal hegyes, de annyira, hogy az totál más kategória. Az erkélyünkről még június elején is látszottak havas alpesi hegycsúcsok.

A domborzat viszont annyira fura, hogy a kacskaringós hegyláncok miatt a majdnem 65 km hosszú tóból sehonnan se lehet egyszerre belátni az egészet. Amíg a Balatonra letekintve az embert lenyűgözi, hogy atyaúristen, milyen hatalmas ez a tó, addig a Lago Maggiore sokkal kisebbnek tűnik, mint amekkora, sőt, általában kifejezetten kicsinek tűnik, mert nem látszik, hogy merre folytatódik a víz.

Természetes vízszintes földterület viszont egyáltalán nincs. Ami nem lejt, az azért nem lejt mert ki van építve teraszosra. Futni itt csak az járjon, aki extrémjól bírja az emelkedőket, focizni meg nem is tudom, hol lehet. (De persze valahol biztos ki van építve egy pálya.)

5. Bortalanság

Biztosan van valamennyi bortermelés a Lago Maggiore környékén is, de amíg nálunk a Balaton környéke az ország híres borvidékének számít, addig a Lago Maggiorénál nem igazán lehet látni szőlővesszőket. Én egész konkrétan egyre se emlékszem, sőt, úgy egyáltalán semmilyen növénytermesztés se rémlik. Virágok és rétek vannak, nem szántóföldek.

6. Luxus

A Balatonon is luxus volt nyaralót építeni száz évvel ezelőtt – ebben az időben épült jópár elképesztően szép villa a tó körül. A történelmi fejleményeknek köszönhetően azonban mára messze kisebbségbe szorultak ezek az épületek, és a Balaton neve inkább a proliturizmussal fonódott össze, amin persze most tiszta erőből próbálnak változtatni nagyon sokan. A Lago Maggiorénál ez a probléma nem létezik: itt a felső kategóriás turizmus a jellemző, és gyakorlatilag több a luxusvilla, mint a normális ház.

Sok ilyen többmilliárdos vityillóról ordít, hogy idén még nem is volt benne senki. Az egyik ilyen elhagyatott ház kertjében egy ponyvával letakart Ferrarit láttunk (a forma is árulkodó volt, de gyengébbek kedvéért rajta volt a logó a ponyván). Itt olyan emberek vesznek ingatlant, akiknek van egy tartalékferrarijuk, amit itt parkolnak egész évben csak azért, hogy ha néha leruccannak egy-két hétvégére a tóhoz, nehogymár valami szar kocsival kelljen furikázni. A villák többségnek német nevű tulajdonosa van egyébként. A szállodák többsége is ötcsillagos, főleg a tó nyugati, azaz Piemont régióba eső oldalán van belőlük rengeteg.

7. Szigetek

A Balatonban nincs sziget, a Lago Maggioréban viszont több is. A leghíresebbek a nyugati oldalhoz vannak közelebb, Stresához és Verbaniához, szépségükre egyszerűen nincs szó, de annyira kicsik, hogy jellemzően nincs rajtuk autós közlekedés, csak gyönyörű sétálóutcácskák és burjánzó, egzotikus kertek, palotákkal. A turisták természetesen özönlenek ezekre a szigetekre – én is turistaként voltam itt tavaly, amikor még nem sejthettem, hogy egyszer ezen a környéken fogok lakni.

8. Közlekedés

A Balaton déli partja az autópálya megépülése óta kifejezetten jó közlekedéssel bír, inkább az északi part problémás. Na a Lago Maggiorénak mindkét oldala ugyanazzal a problémával küzd, mint a Balcsin az északi part. Csak itt sokkal durvábban jelentkezik ez a probléma.

Jellemzően az a helyzet, hogy van egy darab országút, általában közvetlenül a tóparton és kész. Annyira meredekek a közvetlenül a tóparton emelkedő hegyek, hogy azokon lehetetlenség bármilyen utat építeni, nemhogy autópályát. Nem messze tőlünk van egy kis falu a tó fölött, ahol 12-en laknak. Egy olyan helyre épült ez a település, ahova kétféleképpen lehet eljutni: gyalog vagy lanovkával.

A főút általában nagyon forgalmas és iszonyú lassan lehet csak haladni, könnyen bedugul. A mellékutakon pedig csak az ehhez szokott olaszok tudnak közlekedni és csak kicsi autókkal. A svájci határt egy nem forgalmas helyen keresztező úton láttunk németeket, akiknek az a borzasztó ötlete támadt, hogy lakóautóval fognak a környékre jönni. Beszorultak egy úton, ami olyan keskeny volt, hogy egyszerűen nem fért át a lakókocsi. Többszáz métert kellett visszatolatniuk felfelé, mire olyan helyet találtak, ahol egyáltalán meg tudtak fordulni, hogy visszafelé elhagyják a környéket.

Természetesen ezek a mellékutak elméletileg mind kétirányúak, de két normál méretű autó is csak bizonyos helyeken tud elhaladni egymás mellett. Tipikus esetben az út egyik oldalán sziklafal vagy ház van, a másikon szakadék, korlát nélkül.

9. Határ

A mi környékünkön különösen rányomja a bélyegét a mindennapi életre Svájc közelsége. Az itteni falvak-kisvárosok lakóinak hatalmas része Svájcba jár át dolgozni, míg a svájciak az olasz részre jönnek át bevásárolni, annyival olcsóbb minden. Illetve egyvalami van, ami Olaszországban drágább: tankolni meg az olaszok járnak át Svájcba.

10. Eső

Ön nem tudja elképzelni, hogy milyen sok eső esik a Lago Maggiore környékén. Talán a következő, a Wikipédiáról vett adatok tudják szemléltetni a helyzetet. Budapesten egy évben átlagosan 532 mm eső esik. A sok esőről híres Londonban 601 mm. A Lago Maggioréhoz legközelebbi olasz metropoliszban, Milánóban viszont 920 mm, a szomszédos Luganói tó svájci oldalra eső nagyvárosában, azaz Luganóban pedig 1559 mm. Mi Luganótól kb. 20 km-re lakunk, és elképesztően sok eső hullott az egy hónap alatt, néha viharok jöttek, néha csak úgy esett az eső. Őrületesen párás a levegő és a tipikus reggeleken van egy hosszúkás felhő a tó felett hosszában, a hegyek között. A Balaton környéke, főleg egy aszályosabb július-augusztusban szinte sivatagos a Lago Maggioréhoz képest.