Talán nem sokan vitatkoznának velem, ha azt mondanám, hogy az olyan programok, ahol  - messziről vagy kicsit közelebbről - állatokat lehet megtekinteni, mindig remek érzéseket vált ki az emberből.

De mi van akkor, ha ezeket az állatokat nem csak nézni szabad, hanem meg is lehet érinteni? Nyilvánvalóan nem az arany nyílméregbékáról vagy az anakondáról beszélek, mivel az ilyen állatok jóindulatú nyomkodására Magyarországon még nemigen van lehetőség, sőt, az előbbit simogatni kifejezetten egészségtelen lenne, bele lehet ugyanis halni.

Vannak viszont a fentieknél szelídebb lények, akik kifejezetten azért léteznek, hogy mi megtapogassuk őket. Ezzel a céllal jött létre a Napfényudvar Állatsimogató Balatonszárszón, amit persze semmiképp sem akartam volna kihagyni.

Utólag is úgy érzem, hogy kár lett volna, ugyanis ezek az állatok olyan szeretetet adnak, amire még sok ember sem biztos, hogy képes.

Mit profitál ön ebből a látogatásból? Mivel nyilvánvalóan ön is azért menne el oda, hogy őzikékhez bújjon, ezért ellenőriztem, hogy melyik állatnak milyen a tapintása. Szóval, erre készüljön, és örvendezzen annak, milyen felkészülten érkezik majd a helyszínre.  

Kezdődjön hát az állatsimogató teszt!
 
 

Nyúl

Miután túljutottam a vödörsimogatón, óriás lógófülű nyulakba ütköztem, akik a délelőtti pihenőjüket tartották, így nem szívesen zaklattam őket. Természetesen azért nem bírtam ki, és végigsimítottam rajtuk a kezem, amit ők látszólag egyáltalán nem nehezményeztek, jelezték is az orrukkal, hogy musz. Kijelenthetem, hogy bármikor szívesen aludnék egy ilyen kis teremtmény mellett.

Tapintási faktor: 10/10

Malac

Nagy kontraszt volt a nyuszik után, a malac bőre ugyanis nagyjából olyan, mintha pikkelyből varrt volna magának páncélt, sokszor beleizzadt, és azután  örömében belehempergett a környéken fellelhető összes mocsárba. Ettől függetlenül szeret benne lenni, én is szerettem, hogy benne van, de bevallom, megérinteni már nem volt annyira szórakoztató érzés. Talán kicsit vérzett is az ujjam. Azért aranyos állat a malac. 

Tapintási faktor: 2/10

Kecske

A kecske szőrzete alkalmas a simogatásra, és igencsak kedveli, ha hozzáérnek. Ezt érdemes kihasználni, és nem is nehéz, jön az ember után, ha kell, ha nem. Persze általában kell, és jól is esik a léleknek. Ha hozzáérünk, érezzük, milyen masszív állat, a szőre messzebbről kicsit puhábbnak tűnik, mint amilyen valójában, de közel sem olyan érdes, mint a malacé. 

Tapintási faktor: 8/10

Tengerimalac 

Félős jószágok a tengerimalacok, ezt leszögezhetjük. Egy ketrecen belül három kuporgott, a hátsó csak szomorúan tekintett a másik, ivó társa felé. Lehet, hogy pár perccel ezelőtt összebalhéztak - érezni lehetett a feszültséget a levegőben. Nehéz megállapítani a tapintási faktort, ugyanis, akármelyikhez értem is, villámcsapottként ugrott félre, amitől én pedig halálosan megijedtem. Pedig puhának tűnt ő is. 

Tapintási faktor: 7/10

Birka

Ne törődjünk azzal, hogy a birka állandóan, hangosan és ellentmondást nem tűrően véleményt nyilvánít. Nehéz volt rájönni, mit szeretne közölni valójában, de alighanem sok mondanivalója volt, ugyanis a "NEEEE", a "DEEEEE" és a "BEEEEE" szavakkal operált fülsiketítő frekvencián, túlzott gyakorisággal. Ebből gyanakodhatunk arra, hogy a birka nem egy határozott állat, de az is lehet, hogy csak rengeteg a gondja. Ez egyébként sanszos, én sem lennék kiegyensúlyozott, ha 36 fokos hőségben gyapjúkabátot kellene hordanom. Érintésre puha, kellemes, de azonnali hatállyal elkezd izzadni a simogató személy tenyere, de úgy, mintha dézsából öntenék. 

Tapintási faktor: 9/10

Gímszarvas

Simogatott már gímszarvast? Na ugye. Nem gyakori foglalatosság, de ezen a helyen azt is lehet, ráadásul két nagyon lelkes természetű egyedet. Jönnek, lábfejre taposnak (nem szándékosan, csak puszta szeretetből), bújnak, aranyoskodnak. Ők azok az állatok, akik a legjobban igénylik a macerát, és kaptak is belőle rendesen. Természetesen a jutalomfalat is nagy úr, de láttam a szemükön, hogy a személyemért rajonganak ennyire. Kifejezetten puhák és selymes szőrűek, az orruk pedig olyan, mintha bársonyból lenne. 

Tapintási faktor: 10/10

Fodros lúd, gerle, papagáj

Az előbbi baromfi nem igazán lelkesedett a jelenlétemért, ezért gyakorlatilag megközelíthetetlennek bizonyult. Megvolt rá az esély, hogy ha közelebb lépek, koponyáig hasítja le az arcomat a csőrével, ezért nem is forszíroztam a dolgot. A gerlék fiúbandát alkotva a fal mellett pózoltak, a papagáj pedig kifejezetten modellszerű mozdulatsorral szórakoztatott. Megfogni egyiküket sem tudtam, de távolról éreztem, hogy a tolluk selyempapírból készülhetett. Higgyük ezt.

Tapintási faktor: 0/10

Még számos állattal lehetett volna találkozni, de a kutyát és a macskát nem leltem, bár értük amúgy sem kellett volna a Balatonig eljönni. A lovak csoportosan fordítottak nekem hátat, de nem csodálom. Annak idején egy fajtársukon ücsörögtem, amíg ki nem tépte a futószárat a gondozó kezéből, és be nem vágtázott a közeli patakba. Ott dobott csak le magáról. A lovak tehát nem kedvelnek, oda se jöttek, pedig jó lett volna hozzájuk érni. Legalábbis azt hiszem.