Az köztudott, hogy rengeteg német járt a Balatonra nyaralni, de számomra nem volt világos, hogy mégis miért. Mondjuk sose merültem el ebben a témában úgy igazán. Gondoltam Németország hatalmas, tele van természeti kincsekkel, stb., így nem értettem, hogy mi lehet olyan izgalmas a mi kis tavunkban, ami miatt megéri annyit utazni. A választ a Hosszúlépés elnevezésű séták egyikén, a Szigorúan ellenőrzött nyaralókon kaptam meg.
- Nagyon olcsó volt.
- A hegyvidék és a tó adta látványosságok is csábítóak voltak.
- Itt tudtak kapcsolatot tartani az NDK és NSZK miatt szétszakadt családok, és persze itt tudták megszervezni, hogy hogyan disszidáljanak.
Az utóbbi miatt a Német Demokratikus Köztársaság állambiztonságért felelős központi államigazgatási szervének, a Stasinak kellett megfigyelnie a nálunk nyaraló NDK turistákat. Elsőként nem a magyar recepciósok, büfések, pincérek voltak megbízva, hanem maguk a keletnémet turisták. Az NDK-hoz hű állami alkalmazottak a kellemest összekötötték a hasznossal: mivel fizették nekik a nyaralást, cserébe meg kellett figyelniük honfitársaikat.
A németek azért részesítették előnyben a kempingezést, mert olcsó volt - nem hozhattak magukkal annyi pénzt, amennyit csak akartak - , valamint maguk dönthették el, hogy mikor jönnek, meddig maradnak. Aki szervezett úttal jött Magyarországra, azt a túravezetők, a kísérők mind megfigyelték. (De a poén, hogy az ilyen utakra kémek is befizettek, mint mezei nyaralók.) Le volt adva, hogy mi lehet gyanús. Aki nem csak nyaralni jött hozzánk
- az elkóricált a csoporttól,
- sokat kérdezgetett a helyi viszonyokról, gyárakról, hogy miként lehet itt élni,
- és szórta a pénzt.
A túra során többször is elhangzott, hogy a Stasi mennyire paranoiás volt, hogy ezekkel a megfigyelésekkel csak a saját létfontosságát erősítette, mert amúgy túl sok eredménye nem volt a több évtizedeken át tartó jelentések készítésének. Még a fiatalok találkozási helyén, a Helka Presszóban (később Helka Disco) is dolgoztak ügynökök, ahol egy keletnémet lány és egy nyugatnémet fiú összeismerkedése mögött nem a szerelmet vagy a testiséget látták, hanem azt, hogy a fiú ideológia eltévelyedést vált ki a lánynál azzal, hogy a nyugati eszmékről áradozik neki. Egy fotós meg azt a megbízást kapta, hogy a WC-kbe írt firkákat dokumentálja, mert akkor egy Scheiße DDR, azaz szar NDK is sokat jelentett a Stasinak.
A kémeknek “csak” annyi volt a feladata, hogy legyenek éberek. Ha valaki lángosért áll sorba és épp az Ausztrián keresztül való távozásról diskurál, akkor azt azért ne engedje el a füle mellett. Amíg a németek megfigyelték egymást, zömében olyan feljegyzések születtek, hogy
- 9:05, a család felébredt
- 9:47, a család lement a strandra
- 11:23, a család ebédel.
Eközben a magyar portásoknak annyit kellett tenniük, hogy egy-egy komolyan megfigyelt személy esetében “nem nézett oda”, amikor bepoloskázták a szobáját. Ezen kívül a Stasi emberei intéztek mindent. Kivéve, ha hatóságilag közbe kellett avatkozni, mert ugyan a magyar állambiztonság áldását adta a Stasi itteni működésére, de az rendőri intézkedést nem hajthatott végre. Ha megtudták, hogy valaki disszidálni készül, akkor az infók leadása után már a magyar határőrök intézkedtek. És abban az esetben, ha az ügyben NSZK-s emberek is érintettek voltak, akkor azokat nem adták ki a Stasinak.