Embertelen körülményekre, soha nem látott tömegre, örökkévalóságnak tűnő vonatútra számítson az, aki arra adja a fejét, hogy vasárnap délután vonattal utazik a Balatonról Budapestre. Szubjektív írás következik egy tipikus balatoni tortúráról – 2012-ben sincs Balaton rémes vonatozás nélkül.

Már vasárnap délelőtt azt láttam az Elvira.hun, hogy a Siófokról délelőtt induló vonatok (11 óra körüliek) 35-40 perces késésben vannak. Az csak nehezítette az utazás tervezést, hogy biciklivel voltam, így szűkült a kör, milyen vonattal juthatok haza Budapestre este valamikor. A terv eredetileg az volt, hogy Siófokról délelőtt komppal és biciklivel átmegyek Balatonakalira, onnan pedig vissza Siófokra ugyanígy, hogy aztán este valamikor Siófokról induljak Budapestre.

Alap a 35-40 perces késés

Balatonakalira könnyen eljutottam, a komp negyedóránként indul Szántódról Tihanyba, onnan pedig a bicikliúton tekertem végig. Strandolás után azt terveztem, kihagyom a biciklizést Tihanyig – árnyékban volt 34 fok – helyette felpattanok a vonatra, majd a kompra, és valamivel hamarabb Siófokra érek, ahonnan később Pestre utazom. A gond csak az volt, hogy 40 percet késett a vonat már Akalinál,  mindenki, aki a vonatra várt, behúzódott az árnyékba, amiből igen kevés volt. Ekkor úgy döntöttem, megkérdezem a jegyárust, mekkora a valószínűsége annak, hogy Siófokról is késnek a vonatok – terveim szerint legkésőbb 9-re haza akartam érni. A jegyárus elmondta, minden hétvégén ez van, szinte kivétel nélkül mindig minimum félórát késnek a vonatok mindenhol, és emiatt rengetegen panaszkodnak neki. Gyorsan kiszámoltam, mivel járok jobban, ha biciklivel elindulok vissza Tihanyba, és kockáztatom, hogy Siófokon is késés lesz – előre megvettem a jegyemet –, vagy ha megvárom a vonatot, és egészen Budapestig megyek, kétszer is kifizetve a visszautat. Az utóbbit választottam, és nagyon megszívtam.

A Tapolcáról induló vonaton már Akalin alig volt szabad hely, a bringatároló pedig félig megtelt – Ultrabalaton volt. A soron következő állomásokon rengeteg ember szállt fel a vonatra, Székesfehérvárnál már álltak az emberek, rengetegen pedig a földön ültek a pár darab vagonban, amit végig az egész úton sütött a nap. MInden ablak és ajtó nyitva volt, a levegő még így is alig járta át menet közben a vonatot, mondani sem kell, hogy egyes szakaszokon a késés miatt rengeteget kellett várni más vonatokra. Mindenki izzadt, volt aki már elfehéredett arccal ült a kibírhatatlan hőségben. A kérdésre, hogy visszatérítik-e a jegy árát, természetesen a nem a válasz 2012-ben is, egész úton azon gondolkodtam, hogy mégis mit szolgáltat a MÁV, wc-k alig-alig akadtak a vonaton, se étkezőkocsi, se víz, semmit, csak a hőség és a tömeg 3,5 órán át. Természetesen alig vártam, hogy hazaérjek, félóránként néztem az órát, mennyi lehet még hátra. Azt még hozzá kell tennem, hogy a biciklimet meg sem tudtam közelíteni Kelenföldnél, mivel rengeteg bringa nem is fért már el a vagonban, a folyosókon fértek csak el. Több folyosón. Hétfőn írtam egy levelet a  MÁV-nak, hogy megtudjam, mi az oka a késésnek, miért nem indítanak több vonatot ha nagyobb esemény van a Balatonon, és miért 3,5 óra megtenni a 150 km-es távolságot. A MÁV válaszából megtudtam, hogy a hőség miatt késnek a vonatok, hogy 20%-kal több vonatot indítanak, mint máskor az évben – a téli forgalomhoz képest ez kicsit kevésnek tűnik –, és hogy az egyvágányú vasúti pályák miatt kell órákig utazni.

A MÁV válaszában az áll, a hőség miatt kialakulhat késés, és ezért bocs

"A vonatok késése számos külső és belső okra vezethető vissza. Külső okok esetében például a rendkívüli időjárás (aktuálisan a hőség) következtében alakulhatnak ki késések. Gyakoriak továbbá az olyan sajnálatos események, mint a balesetek (gázolás vagy gépjármű tilosban történő áthajtása a síneken), de sokszor okoznak késést a különböző, vasút és ezáltal az utasok kárára okozott bűncselekmények, lopások (kábelek, vezetékek, stb.) is" – írta a MÁV Zrt. Kommunikációs osztálya, és elnézést kértek a késés miatt. "A menetidő szempontjából a pálya állapota (az engedélyezett sebesség továbbá az, hogy egy- vagy kétvágányú) és a megállások száma a leginkább meghatározó tényező. A balatoni vonalakon Szabadbattyántól egyvágányú a vasúti pálya, Budapest és Székesfehérvár között  pedig jelenleg is pályafelújítási munkálatok zajlanak (Tárnok állomás átépítése). Az egyvágányú pályán a szemben közlekedő vonatoknak az állomások területén kell megvárni, hogy a pálya felszabaduljon és a vonat tovább haladhasson. A felújítási munkálatoknak köszönhetően a jövő évtől már jelentős menetidő-rövidülés várható a balatoni vonalakon. Addig kéri a vasúttársaság az utasok türelmét és megértését."

A MÁV azt is megírta válaszul, hogy MÁV-START számára kiemelten fontos a nyári időszakban a Balaton, ezért 20 %-kal több vonatot indítanak, mint máskor az évben. "A megnövekvő utasforgalmi igényeket hivatott kiszolgálni a nyári menetrend, ami június 16. és augusztus 26. között él. Ezekben a hónapokban Budapest és a Balaton északi és déli partja között – a gyorsvonatok mellett – naponta több közvetlen sebesvonat is közlekedik, amelyek a tóparton minden megállóhelyen megállnak, ezáltal közvetlen eljutást biztosítanak valamennyi üdülőterületre" – áll a MÁV hivatalos válaszában. Bár azt is megírták a válaszban, hogy összesen 13 helyen osztanak vizet a hőség miatt, én egy ilyennel se találkoztam az északi partról Budapest felé, és az állomásokon se láttam ilyesmit.

Ha volt már része hasonló vonatos rémtörténetben a Balatonon, írja meg nekünk!