horoszkóp

Rohadó vagonok és ellopott sínek a fenyvesi kisvasúton

2012.08.09. 11:24

Aki valaha járt Balatonfenyvesen, tudhatja, létezik ott egy vonatbolondok számára kihagyhatatlan keskeny nyomtávú vasút, ami az állapotából ítélve régóta haldoklik. A jelenleg működő egyetlen szakaszán az év minden napján jár vonat. A vonal a fenyvesi állomás után átkel a 7-es főúton és déli irányban elhagyja a falut, hogy egy kilencven fokos jobb-, majd balkanyar után megérkezzen Somogyszentpálra. A többi szárnyvonalat régóta fel akarják támasztani a "szünetelésből", de pénz híján mindeddig kisiklott a projekt.

A vasutat jelenleg ugyan a MÁV Zrt. üzemelteti közszolgáltatásként, de 2002-ben a környék alapított egy kht.-t Balaton-Boronka Kisvasút Közhasznú Társaság néven (ebből 2009-ben nonprofit kft. lett). A társaságot a környező települések, Somogy megye és pár környékbeli cég alapította azzal a céllal, hogy egyszer átvegye a MÁV-tól, és maga üzemeltesse a vasutat. Egyelőre a vállalkozás annyit tett le az asztalra a honlapja szerint, hogy tanulmánytervet készíttetett a vasút fejlesztéséről 5,4 millió forint pályázati pénzből 2005-ben. A kft. jelenleg a kisvasút marketingjét látja el a gyakorlatban.

A vasútvonalról Balogh Imre, a Balaton-Boronka Kisvasút Kft. ügyvezetője azt mondta a Velvetnek, anno azzal indokolták a vonalbezárásokat, hogy "a műszaki állapotuk annyira leromlott". A somogyszentpáli vonal csak az akkor még lakott Pálmajor miatt maradhatott fenn. A táskai vonalról már ellopták a vágányok zömét, "Csiszta felé minimális hiánnyal megvan a vágányzat" – tudtuk meg az információt, amit a környékbeli polgármesterek is megerősítettek.

Százmilliós költség

A kisvasút Balogh szerint azért maradt meg, mert "a Berekben nincs közúti közlekedés" (bár a buzsáki önkormányzat tervez egy Fonyód-Csisztapuszta közutat a falu polgármestere szerint), így marad a vasút. A bevételekről nem tudott nyilatkozni, de elmondta, hogy "a világon személyszállításból megélő, nyereséges vasút nincs". Rákérdeztünk a vasútvonal felújításának esetleges árára, ami Balogh szerint nagyban függ a felhasznált anyagok minőségétől. 2003-ban, a somogyszentpáli vonal felújítása 140 millió forintba került. További érzékeltetésként elmondta, egy talpfa 6–7000 forintba, egy ilyen rögzítéséhez szükséges vaskos csavarok pedig 1300-ba kerülnek. És ahogy Fenyvesen a Velvet munkatársa látta, számos rohadó vagont és görbe sínt is ki kéne pofozni a teljességért.

A MÁV sajtóosztálya közölte a Velvettel, a tervek szerint a vasutat az év folyamán átveszi a MÁV-Start Zrt., amely közszolgáltatásként fogja üzemeltetni a kisvasutat. Magyarán azon felmerült és indokolt költségeket, amelyeket a bevételek nem fedeznek, az állami költségvetésből pótolják ki. "A kisvasút éves szinten a fogyasztói árkiegészítéssel mintegy 6,5 millió forint bevételt termel és az üzemben tartása nagyságrendileg ugyanilyen összegű" – olvasható a vasúttársaság írásos válaszában (ám a MÁV utólag, indok nélkül visszavonta a bevételi adatra vonatkozó közlését). Az utóbbi időben egyre népszerűbb a kisvasút: utasforgalma idényben a havi 9000-et is elérheti. A MÁV által küldött adatok szerint 2008-tól stabilan 30 ezer fölé, olykor 40 ezer közelébe ugrott a fizető utasok száma. A MÁV hozzátette, "a balatonfenyvesi kisvasúttal kapcsolatban elsődleges cél a turisztikai jellegű hasznosítás és a különböző programcsomagok fejlesztése mellett a közszolgáltatási feladatok ellátása, a dolgozók és diákok bejárásának biztosítása".

A falvak megmentője

Az egyik szünetelő – és már nem is létező – mellékvonal a pincesoráról ismert Táska községbe vezetett egykor. "Ez a kisvasút 1956-tól működött 2002-ig" – mondta a Velvetnek Gadányi István, a falu polgármestere. Itt is a leromlott műszaki állapot miatt állították le a forgalmat, pontosabban a MÁV "üzemszünetet rendelt el". Gadányi szerint pedig a falu folyamatosan lobbizott ez ellen, de a környékbeliek megpecsételték a vonal sorsát, összegyűjtötték és felvásárlókhoz vitték a síneket. Gadányi 500 millió forintra taksálja a táskai vonal felélesztését, amit "a nyári időszakban megérné" üzemeltetni a turizmus miatt.

Hasonlóan nyilatkozott Kara Lajos buzsáki polgármester (ide tartozik közigazgatásilag Csisztapuszta) is, aki szerint, "ha tudjuk, életben tartjuk a kisvasút ügyét". Szerinte "a vasút szükséges lenne turisztikai-nosztalgiai szempontból", sok látogató szívesen végigzötyögne a Nagy-Bereken. A termálfürdővel rendelkező Csisztapusztához a Fonyódról idevezető 4,5 kilométernyi út kiépítése is fontos lenne, de a vasút is szállított ide fénykorában napi 3-400 utast. Kara szerint a vasút felélesztése felélénkítené a falusi turizmust is. Korábban a vasút végállomásától lovaskocsik vitték körbe a látványos Buzsákon a turistákat – emlékezett vissza az aranyidőkre Kara Lajos.

Kerestük az ügyben Lombár Gábor balatonfenyvesi polgármestert, aki a megkérdezettek szerint a leginkább törődik a projekttel, de a cikk megjelenéséig nem tudtuk elérni. Az Indexnek korábban azt mondta, "21 éve vagyok polgármester, azóta ez a legfontosabb feladatom". Ő is megerősítette, hogy Táska irányában már felszedték a pályát, Csisztapuszta felé "mozdonyt ráengedni már nem lehet" az állapota miatt. A mostani tervek szerint úgy modernizálnák a vasutat, hogy akár 60-nal is mehessen egy szerelvény, ami Lombár szerint nem praktikus. Mivel a lassú tempó mellett az utasok jobban megfigyelhetik a védett Berek növény- és állatvilágát, akár őzeket is láthatnak vonulni.

Egy, nevét nem vállaló forrásunk szerint a politika is gyakran kihasználta a helyzetet. A térség országgyűlési képviselői rendre ígéretet tesznek a kisvasút felélesztésére, de aztán sosem követte tett a szavakat, maradnak a dudva által benőtt vagy már rég az olvasztókemencében lévő sínek.

A fenyvesi kisvasút története

A vasút története a második világháború előtt kezdődött, akkor négy kilométer pályát fektettek le gazdasági célból, de ez a háborúban megsemmisült. 1950. október 13-án kezdték el lefektetni a mai 760 milliméter nyomtávú síneket, ekkor még gazdasági céllal, Koppány Ernő tervei alapján – olvasható a MÁV honlapján. A terep a mocsaras, egykor a Balaton medencéjének részét képező Nagy-Berek mocsara volt, a munkát politikai foglyok is végezték. Eleinte terményeket, tőzeget és mésziszapot szállítottak a vonatok. 1953-tól gőz- helyett dízelmozdonyok kezdtek el vontatni (zömük ma is üzemben van), és felépült Fenyvesen a mozdonygarázs. Személyszállítás 1956-ban kezdődött, 1960-ban a vasút a MÁV-é lett. Ekkorra már évi 130 ezer tonnányi árut is szállítottak itt. Szintén '56-ban találtak termálvizet Csisztafürdőn, így hamar kiépült ide is a vasút.

A hetvenes években kezdődött el a nagy változás: egyre kevesebb áru és egyre több turista zakatolt a vonalakon. Ekkoriban élte fénykorát a korábbi cikkünkben említett Csisztafürdő is, ahova 1985-től gőzvontatású nosztalgiavonat is járt. A rendszerváltás előtt még egy kilométerrel közelebb vitték a csisztai végállomást a fürdőhöz, de innentől kezdve csak csökkent a vonalhossz. Először a kis gazdasági mellékvágányok tűntek el, majd a táskai vonal, 2000-ben pedig a csisztai. Táskánál a sínek jó részét már ellopták. A 13 kilométeres somogyszentpáli vonalat azonban 2003-ra felújították.