Ősszel elszíneződnek a levelek, majd lehullanak a földre. A müncheni műszaki egyetem kartográfiai és geodéziai hivatalának kutatói azonban erről anélkül is értesülnek, hogy kinéznének az ablakon. Van ugyanis egy tíztonnás gyűrű alakú lézerük, amelynek segítségével precízen tudják mérni a Föld rotációját. És amikor a falevelek ősszel lehullnak a talajra, ez megváltoztatja a Föld forgásának sebességét. Télen gyorsabban forog.
A magyarázat az impulzusmomentum megmaradás törvényében keresendő. Amikor egy forgó test esetében a tömeg a forgás tengelyéhez közelebb kerül, a forgás sebességének meg kell nőnie, hogy állandó maradhasson a forgás impulzusa. Ez kissé bonyolultan hangzik, de jól szemléltethető egy műkorcsolyás piruettjével. Amikor az saját tengelye körül forog a jégen, és karjait egyszer csak a testéhez - tehát forgási tengelyéhez - szorítja, a forgás felgyorsul.
Ugyanígy viselkedik a Föld. És bár a déli féltekén a fák akkor rügyeznek ki, amikor északi testvéreik megválnak lombjuktól, az északi féltekén sokkal több a szárazföld, és így az erdőterület is. Télen tehát összességében több tömeg van a talajon, ezért ekkor egy kevéssel gyorsabban forog a Föld. A kutatók megállapítása szerint télen a napok nagyjából egy ezredmásodperccel rövidebbek, mint nyáron, írja az MTI.