Hosszú betegség után, életének 76. évében pénteken, Budapesten elhunyt Popper Péter, az ország egyik legismertebb és legnépszerűbb pszichológusa - számolt be a Népszabadság Online. Bár az utóbbi időkben folyamatos orvosi kezelésre szorult, az utolsó napig dolgozott. Popper Péter számos könyvet írt, tanított, gyakran tartott előadásokat, sokat szerepelt újságokban, rádióadásokban, tévében.
Popper Péter pszichológus, klinikai gyermek-szakpszichológus, pszichoterapeuta, egyetemi tanár, író 1933 november 19-én született Budapesten. Felsőfokú tanulmányait Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és Moszkvában, a Lenin Intézetben folytatta. A Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán oktatott 1957-1958 között, majd a Fiatalkorúak Átmeneti Nevelőintézetének pszichológusa lett 1958-tól, 1960-ig. 1960-tól felvették az ELTE Büntetőjogi Tanszékére aspiránsnak, majd 1963-tól a SOTE I. sz. Gyermekklinikáján tudományos munkatárs, majd tudományos főmunkatárs beosztásba került. 1969-ben a pszichológia tudományok kandidátusává nyilvánították. 1980-tól kinevezték docensnek, 1984-ben egyetemi tanárnak. Ezután 1980-tól 1992-ig a SOTE orvospszichológiai oktatási csoportjának vezetője volt. 1992-1994 között az izraeli Bar Ilan Egyetem vendégprofesszora volt. Hazatérte után 1994 és 1996 között Horn Gyula miniszterelnök egyik személyes tanácsadója volt. 1997-től Budapesten az ELTE, a MÚOSZ Újságíró iskola, a Színház és Filmművészeti Főiskola és a Rabbiképző, vidéken pedig SZTE előadója volt, illetve konzultánsa a Láthatatlan kollégiumnak.
Popper Péter több tudományos tisztséget töltött be, emellett 1974-1990 között szerkesztette a Magyar Pszichológiai Szemle című szakfolyóiratot. Az MTA Pszichológiai Bizottság és a TMB pszichológiai szakbizottság tagja volt, valamint 1986-1994 között a Népjóléti Minisztérium Klinikai Pszichológiai Kollégiumának elnöke. A Nemzetközi Alkalmazott Pszichológiai Társaság választmányi bizottságának tagja volt.