- Valószínűleg rekordot döntött. Ennyi hozzászólás még nem volt. Sokan a szemére vetik, hogy miért nem válaszol.
- Miért válaszolnék? Soha nem értettem, hogy azok, akik a nyilvánosság elé állnak, teljesen mindegy, hogy mivel, verssel, dallal, festménnyel, akármivel, miért foglalkoznak azzal, hogy a közönségnek tetszik-e amit csináltak. Ennyire futotta, és kész. Megszívlelni persze meg kell a kritikát, de válaszolni értelmetlen. Mindenesetre volt egy hozzászólás, ami gondolom sokaknak felkeltette a figyelmét. Ez a „mindent elmondott már Henrik?”.
 
Kivételesen megpróbálok válaszolni, sorjában:
      
"Maga tényleg azt képzeli, hogy képes lenne mindent elmondani? És ha igen, tényleg azt hiszi, hogy ez lenne a legmegfelelőbb módja és legkézenfekvőbb fóruma a "mindentelmondásnak"."
Azt hiszem, itt valami félreértés van. Mit értsek azon, hogy „mindentelmondani”. Egy ügyről adott esetben el lehet mondani mindent, de az én esetemben nem erről van szó. Én a Velvet munkatársának kérdéseire válaszolok. Azt hiszem, hogy a hozzászóló rosszul fogalmazott és igazából azt akarta kérdezni, hogy vajon Havas Henrik tényleg azt képzeli-e, hogy mindenhez hozzá tud szólni, tényleg azt hiszi-e, hogy minden esetben az ő birtokában van az igazság. Megnyugtatok mindenkit, hogy eszem ágában sincs ilyesmiben hinni. Épp ezért nem is vállaltam, hogy hagyományos blogot írok, mert abban az esetben tényleg jogos lenne a vád, hogy kényemre, kedvemre véleményt mondok mindenről, ami csak az eszembe jut. Ezért a felállás – még egyszer mondom – hogy engem kérdeznek, én meg válaszolok. Akit érdekel elolvassa, akit nem, az nem. Ennyi.     

"Csodálkozom, hogy a magánál végzett médiapalánták még nem dobták kollektíve máglyára a diplomájukat. Ááááá, deghogy... inkább dolgozni próbálnak vele a hazai médiában, örökítve az újságírás maga által képviselt, egy virtuális díványról a saját "STORY TV" műsorát hírdető, félinformációkkal operáló, bújtogató, szenzációhajhász, "mindenteltudokmondanimindenről" stílusát."
Mi az, hogy „magánál végzett médiapalánták”? Tessék megnézni a Szegedi Tudomány Egyetem honlapját, és kiderül, hogy öt év alatt száznál több oktatóval találkoznak a diákok. Én csak egy vagyok a számos oktató közül. Az meg csak természetes, hogy az elmúlt tizenöt évben végzett többezer kommunikációs hallgató megpróbálja használni a diplomáját. Miért ne tennék? Ami pedig a „virtuális díványomat” illeti, tessék utánanézni, hogy most először került szóba a műsorom. Ami pedig a stílusomat illeti, az harminc év után olyan, amilyen. Akinek kifogása van ellene, annak megint csak azt tudom mondani, hogy ne tessék nézni, ne tessék hallgatni, ne tessék olvasni. 
        
"Remélem a "new media" témában még nem tart órát Tanár Úr!!!
Mert annak egy ''Tanár Úr" megszólításhoz méltó alkalmazását megközelíteni sem képes az irányvesztett index.hu oldalán."


Unom már ezt a „Tanár Urazást”. Rám ragadt, nem tehetek ellene. Ami pedig a „new media” témát illeti, ahhoz tényleg nem tudok hozzászólni. Úgy látszik, nyomaszt a múltam. Mellesleg nem álltam az „irányvesztett index.hu” oldalára, mindössze annyi történt, hogy ők tettek egy ajánlatot a foglalkoztatásomat illetően, én pedig elfogadtam. Amúgy mitől lett irányvesztett az Index? Azért, mert engem foglalkoztat? Tessék kikövetelni, hogy foglalkoztasson mást is!
       
"Kommentezőimitátorok!
Ti meg nem tehettek róla, jól bekaptátok a csalit. Alig hagyta ki valaki a remek ziccerhelyzetet egy kis diszkriminatív megnyilvánulásra!"

Csacsiság! Azért, mert valaki hozzászól, még nem kapta be a csalit. Mégse hülyék gyülekezetéről van szó, nem? Az, hogy én egy kényes, de társadalmilag igencsak fontos témát felvetettem, az mitől volna ziccerhelyzet? Éppen, hogy a kibeszéletlen ügyek fekszik meg a társadalom gyomrát. Diszkriminatív hozzászólások? Ugyan, ez a magyar valóság a virtuális dívány környékén. Lehet, hogy nem tetszik, de ez van.
      
"És látja Henrik, még mindig ugyanaz az ábra:
Emberek akik csak a sajátnemű embertársaikban találják meg a párkapcsolat lehetőségét = Buzik, farbatúrók, köcsögök, bűnösök, az Ördöggel cimborálók, anál-fetisiszták...Betegek!"

Látom, látom, csak nem értek egyet. Csajkovszkij ide, Ferencsik János oda, attól még polgártársaink túlnyomó többsége szocializációja során az Ön által említett kifejezésekkel volt kénytelen feltölteni az agyát. Tessék Lippmannt olvasni! Lippmann szerint: „tárolt képekkel, prekoncepciókkal, előítéletekkel, indítékokkal és érdekekkel operálunk, hogy megfejtsük a külvilágból érkező üzeneteket. Ezek az interpretációk és gondolati extrapolációk mintákká vagy sztereotípiákká állnak össze. Ezek a sztereotípiák azok – mondja Lippmann – amelyek meghatározzák az emberi cselekvést”.
Megint csak azt tudom Önnek mondani, hogy legyen toleráns, az intoleránsakkal szemben.
      
"Mint meleg...
...nem hazudok naphosszat, csak látom a körülöttem uralkodó áttörhetetlen tudatlanságot és belátom, hogy nincs sok értelme annak, hogy elmondjam magamról. Akinek tudnia kell az tudja."

Tényleg nem hazudik naphosszat? Dehogynem! Egy életen át hazudik. Egy életen át görcsben van, ha buziznak, az Önök kárára viccelődnek társaságban, álcáznia kell magát a férfivécében is, mondjuk egy társasutazás során, zavarban van, ha távoli rokonok a család után érdeklődnek. Azt hiszem, nem érdemes folytatni.
        
"...még embernek szeretném érezni magam függetlenül attól, hogy ez a sorsom, akár a genetika, akár a legfelsőbb személy, akár a gyermekkori neveltetésem, akár jómagam lenne az oka mindennek."

Teljes joggal érzi magát embernek, aki ezt vitatja, az fasiszta. Azt hiszem egyébként, hogy okot keresni értelmetlen és reménytelen.
        
"...nem HISZEK A MELEGFELVONULÁSBAN! Főleg nem a melegbüszkeség címszó alatt.
Ha mégis mindenképpen az utcára kell ezt vinni, akkor sajnos ideje lenne belátni azt, hogy ezzel csak azt erősítiti a melegközösség, ami ellen harcol. Kishazánk alkalmatlan erre."


Ebben egyetértünk, én sem hiszek a meleg felvonulásban. Pontosan azért nem, amiért Ön sem.
        
"...igen én is megöregszem, és a reprodukció hiányában tényleg nem zokognak majd annyian mellettem, bár véleményem szerint a halállal mindenki egyedül szembesül, ha meleg, ha nem."

Ez nem így van. Tény és való, hogy „elidegenedő világunkban” kórházban, paravánok közé gyömöszölve egyedül és nyomorultul hal meg az emberek többsége. Mennyivel emberibb volt, amikor családja körében érte az embert a halál. Ne adj isten, még a kezét is fogta a gyermek, vagy az unoka. Én semmiképpen sem szeretnék kórházban meghalni. Egyébként milyen szép ez a eufénizmus: reprodukció hiányában. Remélem a halálos ágyán, ha körülnéz, nem az villan át az agyán, hogy: reprodukció hiányában sajnos így egyedül, nyomorultul kell búcsúznom ettől a világtól. Remélem nem sértődött meg.
        
"...Nem hiszek a politikában, főleg nem abban amit itt gyakorolnak, mivel ha jól végeznék a dolgukat, és mindezt a társadalom javára is tennék, akkor nem lenne ennyi elszomorodott, reménytelen, gyűlölettelteli ember ebben az országban."

Teljes mértékben egyetértek!
      
"Henrik, maga elég valószínű, hogy nem fogja ezen sorokat elolvasni, mivel elképzelelhető, hogy maga csak a grimaszt és a nevét adja ehhez az egész "mindent megmondok" online alkalmazáshoz, a TV műsora promóciós tevékenységein belül."

Azt hiszem, erre a felvetésre már nem kell válaszolnom.
       
"Ha netán mégis eljutna magához ezen komment:
Akkor kérem, minél előbb hagyja hátra a magyar médiát, nincs magának erre szüksége. Ezen médiakörülményekre, nézőkre, kommentelőkre. Tegye meg, mert ez lenne a legnagyobb tanítás az Ön részéről!
Nézzen tükörbe és kérdezze meg magától:
Mindent elmondott már Henrik?"


Hát, sajnos ez egy elég kusza gondolatmenet. Pl.: „hagyja hátra” Nem inkább „hagyja abba”? Még csak annyit, hogy tőlem távol áll a „tanítás”. A nagy tanítók (Konrád György szerint) azok voltak, akik alapjaiban tudták megváltoztatni az emberek világról alkotott képét. Jézus, Konfucius vagy éppen Marx. A „nagy tanító” napjaikban a média, ennek vagyok én egy egészen apró kis közreműködője. Örülök, hogy szót válthattam Önnel.