horoszkóp

Sztríptízbárban maszekolt egy diákom

2008.03.01. 16:25
Olvasta azt a hírt, amely szerint Franciaországban becslések szerint 20-40 ezer egyetemista él abból, hogy az órák után vagy mellett alkalmi prostituáltként dolgozik?
 
Olvastam. De ha valaki nem vette volna észre, az információt érdemes kiegészíteni azzal, hogy egy könyv indította el a lavinát. A szerző, bizonyos Laura D., spanyol-olasz szakon járt egyetemre, és hogy el tudja magát tartani, másodállást is vállalt, egy telefonos ügyfélszolgálatnál dolgozott. Így sem tudta azonban eltartani magát, ráadásul szülei éppen hogy a minimálbér fölött kerestek, ezért szociális támogatást sem kapott. Prostitúcióval kereste meg a pénzt a tanulmányaira, albérletre, könyvekre, egyebekre, aztán összefoglalta az élményeit „Az én drága tanulmányaim” című könyvében. Óriási botrány kerekedett, az üggyel még a francia kormány is foglalkozott.
 
Mi a helyzet Magyarországon?
 
Néhány éve könyvet írtam a prostitúcióról, akkor találkoztam ezzel a jelenséggel. Megjegyzem, hogy egyetemen oktatok több mint tíz éve, de a munkahelyemen nem találkoztam ezzel a problémával. A masszázsszalonokban találkoztam természetesen egyetemista lányokkal, de a legmegdöbbentőbb élményem az volt, amikor egy éjszakai lokálban az egyik diákom adott elő sztriptízt. Képzelheti, hogy megdöbbentünk mind a ketten, amikor egymásra néztünk. A hivatásos prostituáltak eléggé ki vannak akadva az egyetemista, főiskolás „amatőrökre”. Azt mondják, hogy nyáron, amikor vége a vizsgaidőszaknak, ezrével jelennek meg a diáklányok és iszonyúan lenyomják az árakat. Gondolom meglepi, de elmondom, hogy elsősorban a Közgázról jönnek a lányok. Fogalmam sincs, hogy miért pont onnan vannak a legtöbben.
 
Feltételezem, hogy nemcsak a szünetben „dolgoznak” ezek a lányok.
 
Pár napja interjút csináltam Földi Ágival. Ő a Magyarországi Prostituáltak Érdekvédelmi Egyesületének elnöke. Interjú előtt körülnéztem az interneten és az egyik portálon prostituáltakról készített riportokat találtam. Az egyik Annáról készült, aki a riporter szerint „új, gyönyörű és intelligens”. Anna elmondja, hogy nemrég lett vége egy hosszabb kapcsolatának, most szingli, azonkívül nagyon szereti a szexet. A kérdésre, hogy tud-e teljes erőbedobással a munkára koncentrálni, azt válaszolja, hogy igen, bár egy éven belül államvizsgázik és most a tanulás köti le idejének jórészét. Aztán arról is beszél, hogy a Deák tér környékén van a lakása, ami azért jó, mert közel vannak a szállodák és a külföldiek jól fizetnek.
 
Anna nyilván előnyben van a hivatásosokkal szemben, mert a szexen kívül még mást is szolgáltat.
 
Persze. Anna jól beszél németül és olaszul, most tanulja az angolt, meg különben is egy kulturált, intelligens lány, nemcsak az ágyban állja meg a helyét, de vele el lehet menni vacsorázni, vagy kísérő lehet egy parti meghívás esetén. Ezek az előnyök egyébként az árakban is megmutatkoznak. Egy masszázsszalonban a lányok, ha minden extrát felszámítunk, akkor is csak 20-25 ezer forintot kaphatnak egy óráért, az egyetemista lányok akár 50 ezret is.
 
A francia „kolléganők” óránként akár 100 ezer forint értékű eurót is megkeresnek.
 
Hát persze. A magyar bérek – és most nem a prostituáltakról beszélek – töredékét teszik ki az EU-s átlagnak. Befejezve ezt a témát, Annáról még annyit, hogy a hosszú távú terve az, hogy pár hónapot még dolgozik itthon, aztán a friss diplomájával elmegy külföldre, valószínűleg Németországba, hogy egy normális munkakörben boldoguljon. A kérdés az, hogy talál-e megfelelő munkát megfelelő bérrel, mert ha nem, akkor bármennyire is fogadkozik, megmarad prostituáltnak, pontosabban diplomás prostituáltnak. Annál többet nem tehetünk, minthogy drukkoljunk, minél több lánynak sikerüljön megszabadulni a prostitúciótól.