horoszkóp

Havas nem beszél a népszavazásról, de sztrájkpárti

2008.03.05. 11:36
Most, hogy ehete nyugalom van, mi a véleménye a vasutassztrájkról?
 
Igazából sztrájkpárti vagyok annak ellenére, hogy nem szeretem a sztrájkot.
 
Ezt most hogy értsem?
 
Válasszuk ketté a dolgot. Egyrészt ki az a hülye, aki örül annak, hogy sztrájkolnak mondjuk a pilóták, ezért egy egész napot rostokolhat a repülőtéren. Ki örül annak, hogy a vasutassztrájk miatt elkésik a munkahelyéről, vagy akár az egyetemi vizsgájáról. Gondolom senki. Másrészt viszont a sztrájk a munkavállalói érdekérvényesítés legfontosabb eszköze. Nem is olyan régen láttam egy táblázatot a HVG-ben. Eszerint, mi magyarok Európában a legkevesebbet sztrájkolók közé tartozunk. Nálunk a sztrájknak valahogy nincsenek hagyományai. A Kádár-rendszerben persze gondolni se lehetett sztrájkra, meg valahogy a sztrájk idegen a magyar mentalitástól is. Jellemző, hogy amikor a lengyelek a nyolcvanas évek elején elkezdtek sztrájkolni és megjelent a Szolidaritás, itt Magyarországon a párt azt sulykolta az emberek fejébe, hogy a lengyelek lusták, utálnak dolgozni. Undorító, ocsmány manipuláció volt, ami ráadásul kárt tett a hagyományos lengyel-magyar barátságban is. Egyáltalán nem bánnám, ha Magyarországon több volna a sztrájk, mert az azt mutatná, hogy egyre öntudatosabb a magyar munkavállaló.
 
Akkor hogy állunk a vasutassztrájkkal?
 
A vasút az egy speciális eset. A vasút állam az államban, még ma is. Egy fogorvos, vagy egy kőműves nem tudja megbénítani az ország életét, de néhány vasutas igen. Ezzel az adottsággal természetesen nem szabad visszaélni. A kérdés az, hogy elfogadhatóak-e a Gaskó István által meghirdetett követelések? A Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete ugyebár azt akarja elérni, hogy a MÁV valamennyi dolgozójának fizessenek egyszeri 250 ezer forintos juttatást, a MÁV Cargo privatizációs bevételéből, valamint a kialkudott 6,9 %-os bérfejlesztésen túl, kapjanak még 10 %-ot azok a dolgozók, akiket „kiszerveztek” a MÁV Zrt-ből. Ami engem illet, nem emlékszem, hogy az elmúlt tizennyolc évben a privatizációs bevételekből egyszer is kaptak volna egy forintot is az érintett dolgozók. Miért pont a vasutasok kapjanak? Felőlem egyébként kaphatnak, csak azt nem tudom, hogy ők ezt mivel érdemelték ki. Ami meg a plusz 10 %-os béremelést illeti, felőlem megkaphatják a vasutasok, de azért azt halkan megkérdezném, hogy mi lesz a röntgenasszisztensekkel? Meg a gépírónőkkel? Meg a szerszámlakatosokkal?

Akar beszélni a népszavazásról?
 
Nem nagyon. Magyarország nem Svájc. Nálunk nem nagyon van hagyománya a népszavazásnak. Amikor arról kellett döntenünk, hogy belépjünk-e a NATO-ba, akkor én is éreztem, hogy a szavazásnak van tétje, most viszont az iránt érdeklődnek, hogy akarok-e háromszáz forintot fizetni, mondjuk az orvosi vizitért. Ki az a hülye, aki szeret fizetni? Innentől kezdve a népszavazás már nem nagyon érdekel.
 
Elmegy szavazni?
 
Nem mondom meg. A helyzet ugyanis az, hogy most nemcsak két lehetőség közül választhat a polgár, azaz nemcsak az igen és a nem között választhat, mert már azzal is szavaz, hogy elmegy, vagy nem megy el. Az tök világos, hogy vitathatatlanul több lesz az igen és ez annyira egyértelmű, hogy szinte mindegy az eredmény. A kérdés az, hogy érvényes lesz-e a szavazás? Ezért nem mondom meg, hogy elmegyek-e, vagy sem.