Április 4. és a dróton vezetett Beatles
2008.04.04. 15:29 - lizingkutya
Gyerekkori legjobb barátom apja rendőrtiszt volt, a Kádár-rendszer megbízható oszlopa. Egy házban laktunk, mi a második emeleten, ők a földszinten. Apám sok pénzt keresett, ezért a házban nekünk volt először televíziónk, sőt, a környéken a srácok közül én kaptam először magnót. Némi tanakodás után kitaláltuk, hogy ő is hallgathatná a Beatlest meg a Rolling Stonest, ha levezetnénk egy drótot, ami összekötné az én magnómat, az ő konyhai rádiójuk hangszórójával. Kora délután náluk hallgattuk She Loves You című örökzöldet, amikor betoppant a papája, a vártnál jóval előbb. Némileg eltorzult a feje, aztán lehiggadt és azt mondta, hogy kapcsoljátok ki ezt a szart. Egyikünk se mozdult, mert tudtuk, hogy gyakorlatilag nincs gomb, amivel kikapcsolhatnánk a zenét. Pista bácsi minden gombot megnyomott, de a zene csak szólt. Aztán kitépte a konnektorból a rádió dugaszát, de továbbra is csak … yeh yeh yeh! Mielőtt földhöz vágta volna a rádiót, muszáj volt bevallani, hogy ráforrasztottuk a vezetéket a hangszóróra. A papa azon az állásponton volt, hogy ez a zene csak arra jó, hogy ha majd kitör a harmadik világháború, és mi ketten ott hasalunk a lövészárokban, szemben a NATO-val, akkor elég lesz bazi nagy hangszórókon elindítani azt, hogy … yeh, yeh, yeh, és mi ketten feltett kezekkel sétálunk át az ellenséghez, hogy jobban halljuk ezt a zenét. Miután távoztam, a barátom kapott néhány pofont, az ügy ezzel le lett zárva.
Április 4-e van. Az egyik mai bulvárlapban „az utca emberének” tették fel a kérdést, mit jelent számára ez a dátum. Volt, akinek semmit. Egy idősebb úr mondta azt, hogy neki a felszabadulást hozta meg. A barátomat csak azért hoztam szóba, mert a papája annak idején átállt a szovjetekhez. A hadifogolytáborban verbuváltak önkénteseket és ő átállt a későbbi győztesekhez. Az apám fenn a várban Waffen SS katonák társaságában légvédelmi tüzérként harcolt, egészen addig, ameddig az ágyúból ki nem fogyott a lőszer. Aztán fogságba került. Nem különösebben beszéltük ki az ügyet, de azért mindketten tudtuk, hogy apáink akár lőhettek is volna egymásra. Persze nem lőttek, de nem is ez a lényeg. Ők ketten, ha találkoztak kezet fogtak, sőt, néha fociztak is velünk. Apámat sohasem kérdeztem meg arról, hogy felszabadulásként érte-e meg azt a pillanatot, amikor az Ostrom utca egyik pincéjében a szovjet dobtáras géppisztoly előtt megadta magát. Az ukrajnai hadifogolytáborról se mesélt, csak annyit, hogy hajnalonként a latrina körül télen tucatnyi társukat találták meg. A vérhas vitte ki őket a latrinára, aztán a hideg végzett velük. Nem tudom, mi van a barátom papájával, ha él, jó egészséget kívánok neki. Gondolom, ma elmegy a Budai Önkéntes Ezred emléktáblájához és visz egy szál virágot.
Kommentek
2008.04.04 17:04:52guga
első?
pehhheheee
2008.04.04 21:21:57AproV
Nekem édesapám született ezen a napon, igaz még 1937-ben. Szegény sokáig szégyelte, azután meg már csak nevettünk, hogy a születésnapján katonai parádé van, meg zászlóba öltözik az ország...
internetalon.hu
2008.04.04 22:13:28Galamb
Amikor a kivénhedt tévésztár rugdossa a gyerekkori barátja papáját. Gyönyörű.
2008.04.04 23:49:23MakkosMaria
Aprilis 4; lelkecskeim, en mar csak az igazan regi dolgokra emlekszem, Szeptember 11, 1697, Zenta. Na jo, konnyitesnek meg ennyi, Savoyai Eugen (Jeno) es II. Musztafa. Felszabadulas, megszallas, unneples, felkeles, leveres, bujdosas, feledes. Nem sok uj van a nap, mar ezt is felejtjuk. (Felejtitek...)
2008.04.05 07:51:21javinoli
Utólag mindig nagyon okosak vagyunk!
Kíváncsi lennék, 40 év múlva mit írnak a jelenlegi polizikai "elitről!!
A buzaság bátorságával, rosszindulattal a sok okos lehewt,hogy több kárt okoz mint az Oroszoik.
2008.04.08 15:47:04Söpkéz Aladár
Várj, Javinoli,
ilyet, mit te, én is tudok írni:
merjhdfvgbjh az énbP aoukánxz megbeperelte a a dra pzuoli. na, milyenPDWX?