A Zsanett-ügy öt rendőr vádlottját első fokon felmentette a szemérem elleni erőszak, a személyi szabadság megsértése, a zsarolás és a vesztegetés vádja alól hétfőn a Fővárosi Bíróság. A pótmagánvádló csaknem 1 millió forint eljárási költséget köteles megfizetni. Az ítélet nem jogerős. Magyar György ügyvéd a juj.hu stábjának az ítélethirdetés után elmondta, az ügyészség már megindította E. Zsanett ellen a hamisvádas eljárást, melyet a pótmagánvádas per jogerős lezárultáig felfüggesztettek.
A Fővárosi Bíróság az öt rendőr vádlottat bűncselekmény hiányában mentette fel a személyi szabadság megsértése és a szemérem elleni erőszak vádja alól, a zsarolás és a vesztegetés vádja alól viszont bizonyítottság hiányában mentették fel a vádlottakat.
Az ítélet szóbeli indoklásakor Nyilas Levente bíró kiemelte, hogy a tanúk legnagyobb részétől - úgymond - semmilyen érdemi információ nem származott. A térfigyelő kamerák felvételei és a telefonhívások híváslistái alapján legfeljebb 6 perce lehetett volna a vádlottaknak az állítólagos erőszakoskodásra az utazással együtt, de a bíróság a bizonyítási kísérlet során úgy tapasztalta, hogy mindehhez több mint 10 perc kellett volna. Tehát a bíróság szerint nem történhetett volna meg az, hogy Zsanettet elvitték, és megerőszakolták 2007. május 4-én hajnalban.
Az sem volt a bíróság szerint bizonyítható, hogy a vádlottak mondtak-e olyasmit, ami zsarolásnak tekinthető. Nyilas Levente úgy összegezte a bíróság meggyőződését, hogy "Zsanett nem mindenben mondott igazat, de a vádlottak sem mondtak el mindent". A bíróság csak annyit látott bizonyítottnak, hogy Zsanettet a rendőrök hazakísérték, de azt, hogy adott-e nekik a lány pénzt, a bíróság nem állapíthatta meg.
Az ítélet nem jogerős, mert a pótmagánvádló, illetve jogi képviselője fellebbezést jelentett be, az ítélet hatályon kívül helyezését, illetve bűncselekmény megállapítását és büntetés kiszabását szeretné elérni. Két vádlott 3 napi gondolkodási időt kért, 3 vádlott pedig tudomásul vette az ítéletet. (FH)