Schmitt Pál köztársasági elnök elutasította Geréb Ágnes szülész-nőgyógyász és társainak kegyelmi kérelmét; a vádlottakat otthonszülések során elkövetett tetteik miatt marasztalta el a bíróság. A Fővárosi Bíróság hétfőn a honlapján azt írta: "a dr. G. Ágnes és társai ellen a Fővárosi Bíróságon halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége és más bűncselekmények miatt folyamatban volt büntetőügyben a köztársasági elnök elutasította a vádlottak eljárási kegyelem iránti kérelmét". A bíróság a döntésről az érintetteket tájékoztatta - tették hozzá. A Fővárosi Bíróság március végén, első fokon két év letöltendő fogházbüntetésre ítélte, továbbá öt évre eltiltotta a szülész-nőgyógyászi és a szülésznői tevékenység gyakorlásától Geréb Ágnest egyrendbeli, halált okozó, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétsége, valamint egyrendbeli, maradandó fogyatékosságot okozó, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétsége miatt. A bíróság a másodrendű vádlottat maradandó fogyatékosságot okozó, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétsége miatt 300 ezer forint pénzbüntetésre ítélte. A vádlottak kegyelmi kérelemmel fordultak Schmitt Pál köztársasági elnökhöz, arra hivatkozva, hogy az otthonszülés szabályai kialakulóban vannak. Geréb Ágnes korábban azt vallotta, hogy nem bűnös a két gyermek - az újszülött, valamint a kórházban később elhunyt csecsemő - halálában. A bíróságon tárgyalt összesen négy otthonszüléshez kapcsolódó ügytől függetlenül Geréb Ágnest egy újabb eset kapcsán 2010. október 8-án előzetes letartóztatásba helyezték foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége és más bűncselekmény gyanúja miatt. A Budapesti Rendőr-főkapitányság egy 2009-ben és egy 2010-ben elkövetett eset miatt is meggyanúsította a szülész-nőgyógyászt. Geréb Ágnest tavaly december végén kiengedték az előzetes letartóztatásból és házi őrizetbe helyezték. A szülésznő szabadon bocsátásáért többször is tüntettek civil szervezetek. A büntetőeljárás megszüntetésére irányuló kérelmet, vagyis az eljárási kegyelmi kérelmet az ügyben eljáró hatóságnál kell előterjeszteni. Kegyelmi kérelmet a terhelt, a védő, a fiatalkorú törvényes képviselője, valamint a terhelt hozzátartozója terjeszthet elő. Az államfő a kegyelmi határozatához – akár elutasítja a kérelmet, akár kegyelmet ad – nem fűz indokolást. A Köztársasági Elnök Hivatalának honlapján olvasható általános tájékoztató rögzíti: a kegyelmi eljárásnak semmi esetre sem célja a bíróság ítéletének értékelése, jogosságának, igazságosságának, megalapozottságának vizsgálata. Az elbírálás általában az elítélt személyében, körülményeiben felmerült olyan méltányolható okok alapján történik, amelyeket a bíróság az ítélete meghozatala során nem értékelt enyhítő körülményként.