Ki állítja azt, hogy a szex elveszi az ember eszét? Hiszen van, akit pont az erotika ihlet meg, és pillanatok alatt felfedez valami újat. Például az órát.  Hihetetlennek tûnik, de a kínai császár bonyolult szexuális élete adott okot a mechanikus idõmérõ feltalálására. És azt gondolta volna, hogy egy prostituált ötlete volt a vízóra?

Országos érdek volt a jól idõzített örökös

A Tang-dinasztia Kína egyik legjelentõsebb császári dinasztiája volt, melynek idõszakát a kínai civilizáció aranykorának szokták nevezni. A Discovery szerint ebben az idõben az uralkodó örököse általában nem az elsõszülött volt. Az uralkodó csillagásza volt az a személy, aki meghatározta a trónon soron következõt, méghozzá csillagászati rátermettség szerint - de nem a születés pillanata volt a fontos, hanem a fogamzásé. A császár szexuális életének kitûnõ idõzítése országos érdek volt, ezért az összes gyermek "elkészülésének" pillanatát tanúsítani és feljegyezni voltak kénytelenek.

120 ágyas után, teliholdkor került sorra a császárné

Cseppet sem elhanyagolható tény volt viszont, hogy a császár 121 nõvel osztotta meg az ágyát - persze nem egyszerre -, és tovább bonyolította a helyzetet, hogy ezek a nõk is csak meghatározott idõpontokban látogathatták a császár hálószobáját. Hogy a legapróbb részleteket is sikeresen rögzíteni tudják, 81 segédélettárs állt rendelkezésre. Õk 9 egymást követõ éjszakán, 9 fõs csoportokban követték egymást, utánuk a felosztást megtartva a rangsorban fontosabb pozíciót betöltõ 27 élettárs juthatott be három éjszakán keresztül. Õket követte 9 bérbe adott királyi jegyes, késõbb pedig a 3 királyi feleség. Végül teliholdkor került sor a császárnéra, ez volt az a pillanat, amire a csillagászok vártak.

Keleten szexre, nyugaton nõtlenségre használták az órát

A császár szexuális életének bonyolult logisztikája 723-ban megihletett egy buddhista szerzetest, aki ezen felbuzdulva gyorsan összeállított egy gömbtérképet, mely egy pontosan kiszámított vízfolyás által mûködött: az órát. Az általa feltalált gátszerkezet az alapja a mai mechanikus órák mûködésének. Nyugaton a mechanikus óra a 14. században jelent meg. Szerzeteseknek tervezték, hogy pontosan követni tudják az imádkozások idejét. Kik mások is lennének azok, akik nem a szexuális élet, hanem cölibátusság miatt használják az idõ mérését, ha nem a katolikusok?

Egy prostituált találta fel vízórát

Egy olyan szakma van, ahol az idõ és a szeretkezés mai napig szorosan összekapcsolódik: a prostitúció. Athénban élt egy kéjhölgy, Klepszüdra volt a neve. Kitalálta, hogyan mérhetné a vendégeire szánt drága idejét: egy vízzel teli tálban kisebb, alján fúrt lyukkal ellátott edényt úsztatott, ami folyamatosan süllyedt. A szerelemre szánt idõ addig tartott, amíg az edényke tompa koppanással nem jelezte, hogy teljesen megtelt vízzel. Az idõ hosszúságát Klepszüdra a lyukak nagyságával tudta szabályozni. A klepszüdra szó egyébként mai napig a vízórát jelenti.