Fontos statisztikai adatnak számít az, hogy Magyarország a 49. a világon az angolul beszélők számában, vagy hogy 2009-es adatok szerint mi vagyunk a világ 16. legnagyobb bortermelője, de az se kutya, hogy az 54. legtöbb széndioxidot pöfögjük ki az atmoszférába. De mindez semmiség azokhoz a kiváló statisztikákhoz képest, amiket unatkozó tudósok vagy amatőrök kapartak eddig össze.
A Velvet márciusban kiáltott heurékát, amikor felfedeztük az online térképszerkesztő oldalakon felbukkant ábrákat arról, milyen összefüggés van egy ország pénisz- és mellméretei, illetve (szellemi) teljesítőképessége között. A statisztikából aztán le is szűrtük a megfelelő következtetést: "a magyarnak magas az IQ-ja, és nagy a farka és a melle, vagy legalábbis nem fél ezt hazudni". Mindez hiába van, ha nem használjuk ki: a CIA adatai szerint Magyarország hátulról a 21. a népességgyarapodásban (persze gyarapodásról szó sincs, 0,17 százalékos mínuszban vagyunk).
Elnyomjuk a nőket és vedelünk
Rosszul állunk viszont az egyes vélemények szerint a világon kilencedik legszebb nőink egyenjogúságával: a parlamentben például csak a képviselők 9,1 százaléka nő, amivel a 107. helyre szorultunk a világ haladóbb országai között. Alkoholisták tekintetében viszont legendaként tartanak számon bennünket, több mint 12 liter alkoholt iszunk meg évente, ezzel negyedikek vagyunk a világon. A sörfogyasztásunkkal huszadik helyet értünk el egy távol-keleti sörcég 48-as mintáján, 75,3 litert vedeltünk be a 2004-es adatok szerint.
Elhízottságban nem állunk túl fényesen, a fejlett OECD-államok közül a nyolcadikak vagyunk. Ez azt jelenti, hogy a 15 évnél idősebbek 18,8 százaléka túlsúlyosnak számít. Az egészségtelenségi sort folytatva megnéztük, mennyit szív a magyar: dohányzásban egy 121-es listán a 26. helyen állunk, 1623 szálat pöfékel el egy átlagos magyar felnőtt évente. Ezzel szerencsére még sehol sem vagyunk a megelőzhetetlen görögök 3017 szálához képest. Kávézásban meg sem közelítjük az első hatból öt helyet birtokló, fél évet sötétben töltő skandinávokat, 146 vizsgált országból a 44-ikek vagyunk, évi 3,1 kiló kávé elfogyasztásával.
Érdekes statisztikát közölt 2011-ben a Colliers International a nagyvárosi autós közlekedés legnépszerűtlenebb hiénáiról, a parkolótársaságokról. Döbbenetünkre Budapest nem került bele a világ ötven legdrágábban parkolható nagyvárosába, holott évek óta minden tőle telhetőt megtesz ezért a főváros. A vizsgált európai városok közül Budapest a 41. ebben a felmérésben (átlag 3520 forintos napi árat ír a statisztika).
Katt és like
Az öt különböző mutató segítségével a világ 33. legboldogabb (100-ból) államának tartott Magyarország jól áll a domainnevek számában is. A világ 23. legtöbb domainneve végződik .hu-ra (3,14 millió), amivel olyan technikai nagyhatalmakat is megelőzünk, mint Tajvan, Norvégia vagy Finnország. Sokan netezünk is: a 41. legtöbb felhasználónk van, amivel még a fejlettebbségével folyton janizó Ausztriát is beelőzzük.
A Socialbakers.com-on megtekinthetjük azt is, hogy hány felhasználóval rendelkeznek a világ országai a világ legnagyobb közösségi portálán, a Facebookon. A top háromban az USA mellett ott van Indonézia és India, Magyarország pedig Izrael és Görögország között a 41. helyen áll, kb. 3,5 millió felhasználóval. Az utolsó amúgy a Vatikán, ahol húszan facebookoznak (ezúton kérjük: jelezze már, akinek ismerőse Joseph Ratzinger!)
Találtunk bónuszban még egy ranglistát, aminek a forrása sajnos homályos, de kihozták belőle, hogy Budapest a világ 11. legudvariasabb városa. A statisztikát gyanúnk szerint csak úgy készíthették el, hogy abban nem szerepel a közlekedés, vásárlás, hivatali ügyintézés, szórakoztatás és vendéglátás közben szerzett tapasztalat.