horoszkóp

A valós személyt játszó színészek nyernek

2013.02.22. 09:55

Két éve az Oscar-díjat nyerő színészek átlagéletkorát néztük meg, most az év legnagyobb felhajtással kísért díjátadóját várva megint alámerültünk a statisztikában, de ezúttal arra nézve kerestünk adatokat, mennyire szeretik az Amerikai Filmakadémia tagjai a valós személyeket eljátszó színészeket. Azt gondolnánk, hogy a hollywoodi álomgyár elsősorban kitalált figurákkal, mesékkel és szuperhősökkel aratja a sikereket, de ennek némileg ellentmond, hogy 1965 volt a legutolsó olyan év, hogy amelynek filmterméséből egy olyan színészt sem jelöltek Oscarra, aki valós személyt játszik el a vásznon.

Úgy látszik, a korábbi évtizedekkel szemben a XXI. századi közönség kevésbé kedveli a kitalált figurákat, inkább egy már ismert személyiséget szeret viszontlátni a vásznon, és az Akadémia ezzel párhuzamosan hajlamos a karakterteremtés helyett azt díjazni, miként alakult át az adott színész a kiválasztott, de már úgymond „kész” személlyé.

Ha a legjobb főszereplők és mellékszereplők jelöléseit nézzük (ez ugye évente négyszer öt, azaz 20 szerep), 1965-ben volt olyan utoljára, hogy abból az évből a 20 Oscarra jelölt szerep mindegyike kitalált figura volt. Míg a ’70-es években általában csak 1-2 valós személy jelent meg az elmék jelölt filmekben a maximális húszból, általában királyok és más hasonló alakok, történelmi filmekben, addig a ’80-as években már 2-3 ilyen szerepet tüntetett ki az Akadémia Oscar-jelöléssel minden esztendőben.

Az egyetlen kivétel az 1986-os év volt, amikor kis jóindulattal csak egyetlen olyan színészt jelöltek díjra, aki valós személyt játszott el a vásznon. Jóindulat nélkül viszont egyet sem, hiszen a Round Midnight című filmben a legjobb színésznek jelölt Dexter Gordon egy olyan figurát játszik el, amelyik két valós jazz-zenész karakterét egyesíti, Lester Youngét és Bud Powellét. Ha úgy vesszük, 1986-ban még egyszer utoljára megismétlődött az 1965-ös állapot. De a trend mindenesetre világos: a ’60-as évektől kezdve egyre több az olyan jelölés, amit valós személy megformálásáért ítéltek oda.

A ’90-es években volt utoljára olyan, hogy a négy színművészeti Oscarból egy se kerüljön valós személyt eljátszó színészhez, egészen pontosan 1997-ben, amikor a díjakat Jack Nicholson és Helen Hunt, a Lesz ez még így se főszereplői vitték el, illetve Robin Williams a Good Will Huntingból és Kim Basinger a Szigorúan Bizalmasból. Érdekes, hogy az 1993-as év filmjeiből 7 színészt is jelöltek Oscarra valós személy megformálásáért (többek között a Schindler listája és az Apám nevében című filmekért, illetve Tina Turner életrajzi filmjéért), de a hét színészből egyik sem nyert. De ez a '90-es években fordulhatott elő utoljára, azóta a valós személyt megidéző szerepeket nemcsak jelölik, hanem garantáltan díjazzák is.

Az ezredfordulót követően ugyanis végképp taroltak a valós személyeket bemutató filmek. Ha az elmúlt 13 évből átlagot vonunk, azt kapjuk, hogy évente átlagosan több, mint 5 ilyen szerepet tüntetnek ki, azaz az utóbbi időben a jelöltek több, mint negyede valós személy eljátszásáért kapja az Oscar-jelölést. 13 évből négyszer ismétlődött meg az 1993-as rekord, hogy 7 ilyen szerepet emelt ki a Filmakadémia a legjobb 20 között. Utolsó kivételként 2003-as év volt az, amely egyértelműen a kitalált figuráknak kedvezett: ebben az esztendőben csak egy színészt jelöltek díjra valós személy megformálásáért. A színész Charlize Theron volt, a személy pedig Aileen Wournos sorozatgyilkos, aki látta a Monster című filmet, bizonyára emlékszik erre az alakításra. Csak egy ilyen jelölt volt abban az évben, de az a jelölt nyert is, a közönség egyöntetű véleménye szerint jogosan.

Olyan még soha nem volt, hogy mind a négy színművészeti Oscart valós személyt megformáló színész kapta volna, de 2002. óta háromszor is előfordult, hogy a négy díjból csak egy ment olyan színésznek, aki kitalált figurát játszott el, ebből is látszik, mennyire nem menők már a kitalált figurák. 2002-ben az egy szem kivétel Catherine Zeta-Jones volt, akit a Chicago című musical fiktív gengszternőjéért, Velma Kellyjéért tüntettek ki, de a másik három győztes Adrien Brody volt Wladyslaw Szpilman szerepéért a Zongoristából, Nicole Kidman Virginia Woolf szerepéért az Órákból és Chris Cooper John Laroche botanikus tudós szerepéért az Adaptációból.

2006-ban is taroltak a valós személyek, pedig csak 4 ilyen szerepért jelöltek színészt Oscarra abban az évben, mégis a négyből három nyerni tudott. Forest Whitaker Idi Amint játszotta el zseniálisan a Skócia utolsó királyában, Helen Mirren II. Erzsébetet a Királynőben, Jennifer Hudson pedig a Supremes nevű együttes életéről íródott Dreamgirls című musicalben volt felejthetetlen abban a szerepben, ami Florence Ballard karrierjét dolgozza fel. Még szerencse, hogy szintén 2006-ban mutatták be a Család kicsi kincse című telitalálatot, ami 100%-ig a képzelet szüleménye, és Alan Arkin a semmiből építette fel a trágár nagypapa karakterét olyan remekül, hogy Oscart kapott érte.

És tavalyelőtt szintén három olyan színész nyert, aki valós személyt alakított a vásznon 2010-ben. Colin Firth volt ugye a beszédhibás IV. György a Király beszédében, és a megtörtént eseményeket elbeszélő, boxtémájú Harcos két mellékszereplője is győzött, Christian Bale és Melissa Leo. Abban az évben Natalie Portman volt az egyetlen, aki egy teljesen eredeti figura megformálásáért kapott Oscart, a Fekete hattyú paranoid balerinájáért.

Ön is szereti, ha egy színész valós személyt játszik egy filmben?

  • 153
    Nekem mindegy
  • 137
    Igen, egyet értek a Filmakadémia ízlésével
  • 66
    Nem, jobban szeretem az eredeti, kitalált figurákat

Tavaly ugyebár Meryl Streepet tüntették ki a 2011-es Vasladyért, és szinte biztosra vehetjük, hogy idén is fog jutni legalább egy Oscar olyan színésznek, aki valós személyt játszott el. Ha nem így lenne, olyan eredmény születne, amire 1997. óta, azaz másfél évtizede nem volt példa. A legnagyobb esélyes a Lincoln című film, aminek három színészét is Oscarra jelölték, Daniel Day-Lewist a címszerepért, Tommy Lee Jonest Thaddeus Stevens képviselő mellékszerepéért, Sally Fieldet pedig a first lady mellékszerepéért, értelemszerűen mindhárman valós személyt alakítanak. De ne feledkezzünk meg Naomi Wattsról sem, aki a The Impossible című, megtörtént eseményeket elbeszélő katasztrófafilmben egy igazi cúnami-túlélőt alakít Oscar-esélyesen, de ide számíthatjuk akár Alan Arkin újabb jelölését is, hiszen ő az Argo című filmben szerepelt, ami szintén valós eseményeket mutat be.

A statisztika tehát a Lincolnnak kedvez, de persze maga a díj nem a statisztikától függ. Kíváncsian várjuk az eredményeket hétfő hajnalban, addig esetleg lapozza végig fotóösszeállításunkat, ami a rengetegből néhány olyan színészről tartalmaz képeket, akik valós személy bőrébe bújtak bele egy film kedvéért.