horoszkóp

Fordítva tartja a könyvet

2009.04.08. 09:00

Adhat-e okot aggodalomra, ha egy másfél éves kislány mindig fordítva tartja a könyvet? A tanácsadó szerint az iránytévesztési nehézségek azoknál a gyerekeknél fordulnak elő, akiknél kimaradt vagy lerövidült a kúszás-mászás folyamata, megoldásként rengeteg játékos kúszó-mászó feladatokat javasol.



Kérdés:

Kislányom másfél éves, sem a mozgás-, sem a beszédfejlődésével kapcsolatban nem merültek fel kérdések, de van egy olyan aprónak tekinthető jelenség, amivel kapcsolatban eddig nem tudtam kit kérdezni, ezért ragadom meg az alkalmat. Azt figyeltük meg, hogy gyakorlatilag mindig fejjel lefelé tartja (és nézi) a könyveket. Úgy tűnik, ez nem véletlenszerű, tehát nem úgy nézegeti a könyvet, ahogy éppen a kezébe kerül, hanem többször tartja fejjel lefelé. Adhat ez okot aggodalomra, illetve árulkodhat valamilyen (látási, idegrendszeri) problémáról? (Ha nem egyedül olvas, hanem más mesél neki, akkor nem zavarja, hogy rendesen állnak a könyvek/képek.)

Válasz:

A gyermekek kezdetben megtapasztalják saját testhatáraikat, testrészeik nevét, majd azt is megtanulják, hogy a páros testrészek közül az egyiket jobbnak, a másikat balnak hívjuk. Ha saját testen nem működik megfelelően a téri tájékozódás, akkor a térben és később a síkban sem tud megfelelően eligazodni. Általában azoknál a gyermekeknél, akiknél kimaradt vagy lerövidült a kúszás és mászás folyamata, gyakran találkozunk iránytévesztési nehézségekkel. Nagyon fontos ez a képesség ahhoz, hogy helyesen mérjük fel a saját testünk tárgyakhoz viszonyított helyzetét annak érdekében, hogy azokat ki tudjuk kerülni, vagy éppen el tudjuk érni. A téri tájékozódás miután saját testen kialakul, térben majd síkban jelenik meg. A jobb és bal irányok megkülönböztetése pedig idővel kiegészül a viszonyszavak helyes értelmezésének képességével. Ehhez azonban időre és sok gyakorlásra van szükség, vagyis ebben az életkorban a könyv fordítva nézegetése természetes jelenség, de játékosan biztosan megelőzhető az esetlegesen kialakuló téri tájékozódás zavara. Teremtsen minél több lehetőséget gyermekének teste megismerésére, mozdulatai próbálgatására, téri tapasztalatok megszerzésére. Másszon minél többet a földön, széken, padon, szabadban, de a térrel kapcsolatos fogalmak és szókincs is folyamatosan bővíthető. Idővel pedig játsszanak népi és gyermekjátékokat, azok legtöbbje tartalmaz a testséma kialakulását, a térorientáció fejlődését elősegítő elemeket: pl. „Cini-cini muzsika”, „Kint a bárány bent a farkas”, „Erre csörög a dió” stb.