Ezt a blogot eredetileg is csak ideiglenesnek szántuk, de azt azért nem gondoltuk volna, hogy ilyen hamar bekövetkezik a vég. Arra meg pláne nem számítottunk, hogy az egészről csak a New York Timesból fogunk értesülni. Kedves olvasóink, a prominens amerikai napilap ma közzétette: a randizás ideje lejárt, senki nem randizik többet.

A ma megjelent, a Randizás halála című cikk kifejti: az amerikai fiatalok nem randiznak már. Kihalófélben lévő társadalmi jelenségről van szó.

A randizásról az ifjak kezdenek átszokni valami másra ugyanis. Ennek angolul "hooking up" a neve, mi magyarul használjuk erre a "kavarás" szót. A végzős középiskolások zöme odaát ugyanis a New York Times szerint azt vallja, hogy soha nem szokott randizni. Egyébként is kevésbé élnek szexuális életet a fiatalok, mint korábban, de ha mégis sor kerül ilyesmire, akkor is csak "kavarás" végeredményeképpen. Egyre ritkább, hogy egy pár először egy-két randival kezdi, aztán eldönti, hogy összeillenek-e. Na de akkor pontosan miben is áll ez a kavarás?

A cikk azt a meghatározást adja, hogy "egyéjszakás kaland egy olyannal, akit már ismerünk". A fiatalok társasági élete manapság - Amerikában legalábbis - úgy néz ki, hogy az ember naphosszat a haverjaival lóg. Nem megy el randizgatni, azaz direktben csajozni/pasizni, csak úgy együtt van a többiekkel (amiből feltételeznünk kell, hogy a haveri kör koedukált, azaz némileg meglepő módon fiúk lányokkal haverkodnak). Aztán egyszer csak jön egy isteni sugallat, és két ismerős kavar egyet. És utána minden megy tovább, mintha mi se történt volna.

Igen, az egyéjszakás kalandok zömére a felmérés szerint nem idegennel kerül sor, hanem egy baráti-ismerősi viszonyba szinte csak úgy mellékesen becsúszik egy kis szex. Aztán ha két ember többször is kavar és véletlenül még mindig nem ment el a kedvük egymástól, akkor a kavarásból esetleg komolyabb kapcsolatba kezdenek. Ennek keretében pedig akár még egy régimódi randira is sor kerülhet.

Vajon itthon is ilyen gyakori, hogy olyannal állunk össze egyetlen éjszakára, akit már ismerünk előzőleg? Olyan olvasók történeteit várjuk, akik "kavartak" már ismerőssel, akár kommentbe, akár a ko.kola.blog@gmail.hu címre.