Kissé bizarr szituációt vázolt nekem a napokban Emese. Nagyon jó barátság fűzi egy kollégájához, a huszonéves Alexhez, akiről az irodában többé-kevésbé mindenki tudja, hogy meleg. Emese egy vasárnap reggel bekapcsolta a telefonját és azt látta, hogy hét darab nem fogadott hívása és egy darab SMS-e érkezett az éjszaka folyamán, mindegyik Alextől. Az utóbbinak a szövege annyi volt, hogy "hívj föl azonnal". Emese fel is hívta Alexet, aki azon nyomban elmesélte neki, hogy a múlt éjjel egy buliban összefutott Zoltánnal, aki az ő részlegük főnöke a munkahelyen.
A dolog azért hírértékű, mert a találkozásra egy meleg szórakozóhelyen került sor, és a tisztes, ötven felé közeledő, agglegénynek hitt Zoltánról még csak nem is sejtette senki, hogy bár egyedülálló, távolról sem magányos, viszont homoszexuális. Alex azt mondta, a főnök szerinte nem vette észre, hogy ő is jelen volt a szórakozóhelyen, és amint meglátta Zoltánt, ő távozott. Alex ezen kívül csak még egyvalakinek mesélte el a dolgot a következő héten a munkahelyen, viszont egy további kínos találkozásra még sor került.
Zoltán ugyanis következő hétfőn - bár általában nem szokása az ilyesmi - beszélgetésbe elegyedett Alexszel, és mintegy futólag megkérdezte tőle, hogy mit csinált a hétvégén, jól pihent, szórakozott-e. Erre Alex csak egy igent tudott kinyögni, és a lehető leggyorsabban kimenekült a szituációból. Ami Emese szerint nem volt helyes lépés, hiszen ezek szerint Zoltán nyilván sejti, hányadán áll a dolog, ezért inkább meg kellett volna nyugtatni, hogy hiába titkolózott, most kiderült az igazság, de ennek nem lesz semmi következménye, mint ahogy Alex esetében sem volt. Kinek van igaza? Vajon meg kell-e mondani a főnöknek, hogy rajtakapták randi közben?