Tegnap arra az esetre adtunk tanácsot, ha szerelmesek vagyunk valakibe, de az illető valamiért nem viszonozza a gyengéd érzelmeket. Ma is egy olvasói levelet közlünk, itt azonban a másik oldal szólal meg: nem az kér tanácsot, aki szerelmes, hanem az, akit szeretnek, és aki nem képes ezt viszonozni. Az alábbi sorok írója, Dénes tanácsot kér, mit tegyen ebben a helyzetben. Ön hogyan cselekedne? Várjuk a szavazatokat is, de ha ön egy kattintással nem tudja letudni a dolgot, írjon ön is levelet a Randiblog címére!

Én jelenlegi "kapcsolatommal" vagyok viszonzatlan szerelemben. Ugyanis történt egyszer, hogy szakítottunk a barátnőmmel, akivel kölcsönösen nagyon szerettük egymást. A szakítás nekem nagyon fájt, és úgy éreztem, hogy kell valaki, aki csillapítja a fájdalmamat.

Találtam is egy lányt, aki nagyon kedves, értelmes volt, szóval minden adott volt egy hosszú kapcsolatra. Nagyjából két hónapig jártunk. Nekem nagyon rossz volt ez az időszak, mivel az elején volt még valami hirtelen fellángolás, de az gyakorlatilag egyből elmúlt, és utána semmi nem maradt. Szörnyű kínlódás volt számomra az egész. A csókok ízetlenek voltak, a szex csak szex, semmi egyéb. Ő fülig szerelmes lett belém, így nagyon sajnáltam szegénykét. Aztán végül otthagytam.

Ön mit tenne ebben a helyzetben?

Később, pár hónap után, ismét visszamentem hozzá, mert úgy voltam vele, hogy nincs más esélyem normális kapcsolatra, mert a körülöttem lévő lányokból hiányzott az, ami szükséges hozzá. Jelenleg most "együtt" vagyunk, nagyjából 4 hete, de sajnos most is úgy érzem, hogy a világon semmit sem érzek. Semmi késztetést nem érzek arra, hogy találkozzunk, ha mégis találkozunk, kínos az egész szituáció, és egyfolytában azon kell agyalnom, hogy most éppen mivel töltsem ki az időt, mégis miről beszéljek.

Hozzátartozik, hogy nemrégiben beszéltem a volt barátnőmmel, és úgy néz ki, hogy mind a ketten szeretjük egymást, csak még túl fiatalok, szertelenek voltunk egymáshoz. Majd hamarosan találkozunk, és új ésszel, de ugyanazzal a szívvel fogjuk újrakezdeni.

Hát ez az én röpke kis történetem. Jól esne, ha adnátok tanácsot, mit mondjak a lánynak, aki iránt nem érzek semmit, de Ő pedig legalább olyannyira szerelmes belém.