Az objektofília az egyik szakkifejezés arra az esetre, ha valaki egy tárgyba szerelmes. Mutattunk már ilyen személyt ebben a blogban: az amerikai Amy Wolfe egy ringlispílbe volt szerelmes annyira, hogy 2009-ben éppen az esküvőt tervezgette. Az objektofil személyek közül talán az amerikai Erika Eiffel a leghíresebb, aki szerelme tárgyának, a párizsi látványosságnak a nevét is felvette, miután 2007-ben úgymond hozzáment feleségül. Az utóbbi napokban azonban a brit Amanda Whittaker keltett feltűnést médiaszerepléseivel, amelyek közül az egyiket a fenti videó örökíti meg.
Az interjúban a 27 éves nő azt meséli el, hogy kamaszkorában kapott egy dobfelszerelést, és hogy ez a dobszerkó volt élete első nagy szerelme. A kapcsolat 10 évig tartott, és bár közben férfiak is megfordultak Whittaker életében, ő mindig is egy tárgyat tartott szíve csücskének. Igaz, a dobszerkóval folytatott viszonynak egyszer csak hirtelen vége szakadt, amikor Whittaker szerelmes lett a New York-i szabadságszoborba. Az új kapcsolatot akár távkapcsolatnak is tekinthetjük, hiszen Whittaker Leedsben él, de a szobrot már méreteinél fogva sem tudná magával vinni az ágyba, mint ahogy ezt saját bevallása szerint annak idején a dobszerkóval tette. Így aztán most megpróbálja néhány utazással beérni, meg persze azzal, hogy a szobor angol nevéről (Statue of Liberty) Libbynek elnevezett műalkotás kicsinyített másait, illetve fotóit gyűjti. Az objektofília egyébként valamennyire hasonlít a fetisizmushoz, csak míg Whittaker és a hozzá hasonlók az általuk kiválasztott tárgyat szerelmi partnerüknek tekintik, addig a fetisiszták azért ragaszkodnak egy-egy tárgyhoz, mert annak segítségével egy másik személlyel folytatott viszonyukba tudnak több izgalmat vinni.