horoszkóp

Nemcsak a nők kiváltsága a kapcsolatfüggőség

2012.05.01. 16:12
tk3s 10102011 014646

Olvasói levelekből kiderült, tévhit, hogy nincsenek orcidea-típusú férfiak, bár tény, hogy az esetek nagy százalékában tényleg a nők kiváltsága a kapcsolatfüggőség és a biztonsági játszma. A jelenség egyre jobban terjed, egyre több olyan ember van, akik félnek egyedül lenni, sőt, nem is tudnak egyedül lenni hosszabb időn keresztül. Arra pedig, hogy egy rosszul működő kapcsolatból miért nem lépnek ki, csak akkor, ha jön a következő, mindig van valami magyarázatuk.

Nem hagyja el csaját, míg nem biztos az újban

„Amikor megismertem Petit, tudtam, hogy van csaja már évek óta, de akkor még nem is zavart, mert az egész egy egyéjszakás kapcsolatnak indult. Aztán teltek a hetek és egyre jobban zavart, hogy a találkozások után ahhoz a nőhöz megy, úgyhogy rövid időn belül ultimátumot adtam neki, hogy vagy szakít, vagy felejtsen el engem. A legmeglepőbb az volt, hogy időt kért, de nem is amiatt, mert esetleg szereti a csajt, hanem, mert nem biztos a mi kapcsolatunkban. Én meg csak álltam bambán, hogy ehhez a dologhoz minek kell egy háttér. Addig meggyőződésem volt, hogy a biztonsági játszma a nők privilégiuma” – írta a 33 éves Zsuzsa, aki viszont ezt a fajta megoldást nem preferálta, inkább elhagyta a pasit.

Azt mondja, egyszerűen csak így alkul

„Szerencsére kapcsolatok terén nem futottam bele ilyenbe, de az öcsém hasonló típus” – mesélte a 38 éves Jázmin, akinek két évvel fiatalabb testvére 16 éves kora óta soha nem volt szingli. „Egyszerűen nem tud egyedül lenni, és ha már nagyon unalmas a kapcsolat, akkor is inkább titokban randizik más csajokkal, és csak akkor lép ki belőle, ha már biztosra ment, és úgy gondolja, hosszú távú kapcsolat lehet az új dologból. Korábban sokat beszéltünk erről, próbáltam rávenni, hogy legalább egyszer próbálja meg egyedül, próbálja meg élvezni a szabadságot, ő meg azzal védekezik, nem direkt csinálja ezt, egyszerűen csak így alakulnak a dolgok. Szerintem meg egyszerűen csak gyáva.”

tk3s xposure 06042012 xpusjp 0531

Anyagi okokra hivatkozik

A 35 éves Kristóf szintén hasonló cipőben jár, őt is az ismerősei figyelmeztették arra, hogy gyáva dolog nem kilépni az egyébként rosszul működő kapcsolatából, ám ahogyan az lenni szokott, nem tartja magát kapcsolatfüggőnek, és anyagi okokra hivatkozik: „Nem tudnám egyedül fizetni az albérletet, nem lehet ezt az egészet borítani” – magyarázta, ám arra a kérdésre, hogy jelen pillanatban keresgél-e a csajok közt, és ha jobb partner ígérkezik, lépni fog-e, egyértelmű igen választ adott.

Szakember szerint önértékelési probléma, gyávaság

Bajnok Anikó kapcsolati tanácsadó szerint a kapcsolatfüggőség és a biztonsági játszma nagyon gyakori eset: „Mikor fordul elő? Ha valaki fél önmaga lenni, önmagával szembe nézni, fél a felelősségvállalástól, de leginkább önmagáért nem képes felelősséget vállalni" - magyarázta a szakember. "Ha egyedül vagyok, gyakran csönd vesz körül. A csönd gondolkodásra késztet, óhatatlanul elkezdem értelmezni az eddigieket, mit csináltam jól, mit nem. Szembe kell néznem önmagammal, a hibáimmal, körkörös ciklusaimmal, mi az, amibe újra és újra beleesem. Egyfajta számadás ez önmagammal szemben. Ez gyakran fájó folyamat, éppen ezért nehéz. Az, aki az egyik kapcsolatból a másikba vándorol, képtelen szembenézni valódi problémáival, gyakorlatilag menekül.

tk3s 20040319 kri s72 019

De mégis mi elől? Szinte mindig kiderül, hogy gyerekként nem feltételek nélkül szerették, nem csupán önmagáért, amire minden gyerek vágyik. Elvárások mentén nyerte el szülei szeretetét. Nem tanulta meg önmagát értékelni, ezért saját értékét mindig mások viszonylatában tudja megélni. De mint tudjuk, ez egy nagyon ingoványos talaj, egyfajta függőséget jelent. A kapcsolat lezárásához kell egy gyászfolyamat, amikor el tudom siratni a sérelmeimet, amikor meghagyom magamnak, hogy újra józanul lássam magam, a jövőmet, amikor hagyok arra időt, hogy kitisztultan menjek egy új kapcsolatba, ahol megtisztelem a másikat is azzal, hogy tiszta lappal érkezem. Ha ezt nem teszem, akkor az előző kapcsolataimban elkövetett hibák ismétlődnek. És nem fogom érteni miért, nem leszek képes mély, igazán megélt érzelmi kapcsolatokra. Futok a problémáim elől, rávetítem a kapcsolataimra, újrajátszom őket, és közben meg leszek győződve, hogy na, ez sem az igazi vagy pedig újra és újra áldozattá teszem magam. Pedig az a mély fájdalom, ami még anno ért, addig nem oldódik, ameddig szembe nem nézek vele, el nem siratom, ameddig nem értékelem újjá felnőtt fejjel."

Találkozott már kapcsolatfüggő férfival vagy nővel?

Ön ismer olyan embert, aki egyik kapcsolatból mindig rögtön megy a következőbe úgy, hogy a kettő között nem tölt el egy hosszabb időszakot egyedülállóként? Esetleg ön is ilyen? Egyet ért a fentiekkel? Várjuk véleményét, tapasztalatait a Randiblog email-címén.