horoszkóp

Fogadott anyja férjét, fiát szerette el

2012.07.16. 15:44

Olvasónk, a 26 éves Mira sztoriját közöljük a hajtás után. Ő most középiskolai tanárnő, de kamaszkorában a családi veszekedésektől menekült egy másik családhoz, ahol a feleség befogadta, saját lányaként szerette, ám Mira hála helyett elcsábította a férjét, jelenleg pedig nevelt anyjának a fiával van viszonya. Rengeteg megcsalós történet volt már a Randiblogban, de ez az egyik legkülönösebb mind közül. Ha ön is elmesélné a sajátját, a Randiblog email-címére írjon!

"Körülbelül  tizenkét éves lehettem, amikor Ildi néni pártfogoltjává váltam, amolyan fogadott lányává. Szüleim akkorra már évek óta alkoholisták voltak, a lakótelep balhés házaspárja, akik minden hétvégére tartogattak a lakóközösségnek valami műsort a játszótér mellett. Volt ordibálás, verekedés, ablaktörés, rendőri intézkedés, amit én kislányfejjel az ablakból néztem végig rendszeresen. Ennek ellenére nem züllöttem el, sőt, nemcsak az osztály, de az iskola legjobb tanulója voltam nyolc éven át.

tk3s 105104
Fotó: Peter Widmann

Valójában lehet, hogy ezt is Ildi néninek köszönhettem, aki bármikor szívesen látott maguknál, ha épp az otthoni alkoholizálás elől menekültem, vagy csak rosszul éreztem magam a bőrömben. Márpedig szinte folyamatosan rosszul éreztem magamat a bőrömben, úgyhogy egy idő után szinte családtagként kezeltek az osztályfőnököm otthonában. Két évvel fiatalabb lánya a legjobb barátnőmmé vált, a fiát öcsémként kezeltem, Ildi nénire anyámként tekintettem, a családfő kamionozott, alig volt otthon, úgyhogy az apa igazán mély nyomot nem hagyott bennem.

Egészen tizenhat éves koromig. Endrét ugyanis egyik pillanatról a másikra kirúgták a munkahelyéről, így ideiglenes munkanélküliként egyre többet volt otthon, míg Ildi néni a kényszerhelyzet miatt egyre többet a munkahelyén. Gimnazista lányként az időm nagy részét még mindig a családi fészkükben töltöttem, szinte ott éltem, anyám akkorra már teljes mértékben az alkohol áldozatává vált, hetei voltak hátra, igazából már magáról se tudott, apám pedig egyáltalán nem törődött velem.

Én voltam a kezdeményező. A pszichológusok lehet, apakomplexusnak neveznék ezt, én sem akkor, sem ma nem tudnám megmagyarázni, miért néztem úgy rá egy este folyamán, és a vacsora után miért mentem el úgy mellette, hogy a melleim mindenképp érintsék a vállát. Endrének ennyi elég is volt, tapasztalt férfiként tudta jól, mit jelent ez: szinte tálcán kínáltam fel magamat neki. Annak a férfinak, aki a legjobb barátnőm apja, és a fogadott anyám férje volt.

Egyszer sem éreztem bűntudatot a hónapokig tartó viszonyunk alatt. Évek óta először éreztem viszont boldogságot, úgyhogy azt gondoltam, ez igenis jár nekem. Nappal Ildivel közösen javítottuk a dolgozatokat, segítettem a házimunkában, vagy akár összedobtam egy kiadós vacsorát, este pedig azt hazudtam, a barátaimmal találkozom – Endre pedig sörözésre vagy munkára hivatkozva lépett le, de igazából a haverja lakásán dugtunk. Ha meg nem ott és akkor, a saját hálószobájukban, amikor Ildi tanított.

Már pár hét elteltével tudta az egész falu, de ahogyan az lenni szokott, fő témaként csak abban a társaságban jöttünk elő, ahol Ildi épp nem tartózkodott. Így, tíz év elteltével sincs még csak sejtése sem a dologról. Endrével majdnem egy év után szakítottunk, de hogy újabb csavar legyen a történetben: két éve, egy sátorozás alkalmával összejöttem a fiával, akivel mai napig szexuális kapcsolatban vagyunk. Ildi természetesen erről sem tud."