horoszkóp

A nőt nem dobta ki, csak óvatosabban csalt

2012.11.07. 16:14

„Példa egy rossz kapcsolatra” - ezzel a tárgymegjelöléssel írt levelet Réka álnevű olvasónk a Randiblog email-címére. Nem mintha kötelező lenne minden levélírónak egy konkrét posztra reagálni, de Rékát éppen az az összeállításunk ihlette meg, amelyikben azt soroltuk, miért maradnak nők olyan gyakran olyan sokáig rossz kapcsolatban. Alább olvasható levelében Réka is megadja az okokat, hogy ő miért csinált végig több, mint két évet egy olyan távkapcsolatban, ami rengeteg pénzét és energiáját emésztette fel. Ha ön is írna, ne habozzon, a címet ide kattintva is megtalálja.

Londonban ismerkedtünk meg 4 éve. Ő 41, én 26. Bankár, mexikói származású, elvált, 2 tizenéves gyerekkel. A válása után jött Európába New Yorkból, maga mögött hagyva a gyerekeket és az exfeleséget. Tudtam, hogy nem marad végleg Londonban velem, soha nem volt teljes a boldogság, amit a fiuk hiánya beárnyékolt, így amikor visszaköltözött New Yorkba, meg sem lepődtem. Úgy éreztük, van olyan szoros kötelék köztünk, ami kibírja a távkapcsolatot.

2 évig ment az ingázás. Én Londonból 6 hetente repültem hozzá, több ezer fontért. Furcsa volt egy év után, hogy se a barátainak, sem a fiainak vagy a szüleinek nem mutatott be, sőt meg a létezésemről sem tudtak. Aztán az egyik látogatásomkor kipottyant 2 operajegy a zsebéből. Operába nem viszel havert/szülőt/ kollégát. Oda nőt visz az ember fia. Szembesítettem. Tagadott, én pedig elnyomtam a gyanút magamban. Mit is gondolok, hiszen a vízumról, az ideköltözésemről, a gyerekeknek való bemutatásról beszélünk, tervezünk ilyeneket!?

Teltek a hónapok, az ő látogatása egyre ritkább lett, én viszont többször mentem önköltségre. A zsinórban tizenegyedik (nem, nem írtam el a számot!) látogatáskor szóvá tettem, hogy egyoldalú ez, úgy érzem, én többet teszek ebbe, mint ő, de elnyomta a mondanivalóm azzal, hogy ő apa is és üzletember is, havi 3 business úttal. Nekem több szabadságom van, nincs gyerekem stb. Még ez után is vele maradtam. Majd egy sokadik, isten tudja, hányadik találkozásnál elkövetett egy hibát: nem lépett ki a Skype-fiókjából, ahol egy latin-amerikai nővel való csetelése nyitva maradt. Jól beszélek spanyolul, 1 perc alatt kivettem az írottakból, hogy szexuális kapcsolatot tart fenn vele évek óta. A nő nem tud rólam, az üzleti útjain találkozgatnak. Ki fogtok röhögni: átbeszéltük, vele maradtam, adtam esélyt. Megígérte, hogy véget vet neki, és hogy elcsitítsa a bajt, Londonba hozta a fiait bemutatni nekem. Ez nagy lépés volt, hitet adott. Végül augusztusban, 28 hónap szenvedés után véget vetettem a dolognak. A nőt soha nem is dobta ki, csak óvatosabban csalt, nyomok nélkül.

Elpazaroltam egy zsák pénzt 19 New York-i útra, 28 hónapot, rengeteg könnyet, időt és érzelmet. De a leckét egy életre megtanultam: ha az út, melyen jársz, állandóan fájdalmat okoz neked, akkor az nem a te utad. Nem maradj egy rossz kapcsolatban! Egy életed van, és egy szíved. Lépj ki belőle bátran, nyiss a világra, mosolyogj és bízz! Nekem is menni fog!