horoszkóp

Egy ex gondoljon a másikra is!

2012.11.12. 16:05

Mostanában annyira jó olvasói leveleket olvastam, hogy én is csatlakozom az előttem szólókhoz, és leírom, mi nyomja a lelkem..." - kezdte levelét az alábbi sorok szerzője, Alíz, aki azt mondja, éppen egy nehéz szakításon van túl. A hétvégén megjelent egy tízes lista itt a Randiblogon arról, mi minden tilos szakítás után, Alíz ehhez egy történettel és egy tizenegyedik ponttal járul hozzá, egyben felhívást intéz minden elhagyóhoz minden elhagyott nevében. Ha már egyszer elhagytunk valakit, akkor nem ildomos úgy viselkedni az illetővel, ahogy azt olvasónk alább leírja. „Már az nagy segítség volt, hogy kiírhattam magamból” - fűzi még hozzá leveléhez Alíz, és érdemes hallgatni rá: ha az ön szívét is nyomja valami, írja meg a Randiblog email-címére!

Két és fél éve megismertem egy srácot, akivel egy évig voltunk együtt, majd 8 hónap külön töltött idő után kibékültünk, de 9 hónap múlva újra szakítottunk. A szakítást mindkét esetben ő kezdeményezte és mivel én nagyon szerelmes voltam, elég nehezen viseltem és fogadtam a döntését. De elfogadtam. Szakítás után ment még egy-két szerelmes SMS, pár kósza telefonhívás a részemről, de természetesen minden esetben bunkó volt a válasz. Megértem én, hogy nem kell táplálni a reményt a másikban, de fordított helyzet is akadt ám.

stockfresh 168853 couple-in-trouble sizeM

Amikor ő volt gyenge, és épp beszéltünk, akkor hosszan kiírta magából, hogy mennyire hiányzom, és biztosan nem talál majd még egy olyan lányt, mint én... aki minden téren tökéletesen passzol hozzá. Én nem akartam ebben megerősíteni, amire ő közölte velem, hogy tudja ám, hogy attól, hogy erősnek mutatom magam, én is ezeket érzem. Persze újrakezdeni a kapcsolatot nem akarta, mert mindegy egyes „hiányzol" és „te mennyire különleges lány vagy" mögé odaírta, hogy DE! tudod, hogy ez nem működött, nem tudnék már veled járni stb.... Viszont erősen célozgatott rá, hogy ha már nagyon rendben volt a szexuális életünk, összegyűlhetnénk még egy kicsit nosztalgiázni. Habár nagyon kedves ajánlatot tett, kénytelen voltam visszautasítani...

Az egészben csak az a bántó, hogy ha neki van egy gyenge pillanata, akkor essek hasra és játsszam el a megértőt, és mondjak neki hasonló szépeket, viszont ha nekem lenne támogatásra szükségem (mivel velem szakítottak), akkor hiába hívom fel vagy szeretnék vele beszélgetni. Kérem szépen, hisz mi szakítottunk, nem neki kell engem megvigasztalnia.

Ezzel a történettel csupán annyi a célom, hogy megkérjem azokat az exeket, akik a szakítás „jobb oldalán" állnak, legyenek szívesek tartani magukat a döntésükhöz, és nem csavargatni a kést a volt párjuk szívében csak azért, mert éppen van pár magányos órájuk, és habár elsőre nagyon jó ötletnek tűnik az utolsó éjszaka gondolata, valószínűleg az elhagyott félnek sokkal többet jelent majd, ami sok fájdalmat hordoz magában, úgyhogy próbálják meg kordában tartani a saját önzőségüket, és gondoljanak a másikra is!"