horoszkóp

5 dolog, amit nőknek tilos a zenében

2012.12.31. 16:09

A nők és a férfiak közötti igazságtalan vagy értelmetlen különbségek lassanként eltűnőfélben vannak, de ebben a blogban mindig szeretünk rámutatni azokra a területekre, ahol még lenne hely a változtatásnak. Érdekes módon az egyik ilyen terület a zene: bár az ember azt gondolná, hogy az éneklés-muzsikálás szinte inkább női műfaj, vagy legalábbis egyre inkább azzá válik, van egy csomó olyan szerep, ami mintha továbbra is a férfiaknak lenne fenntartva, miközben egyre kevésbé emlékszünk arra, hogy miért. Íme 5 példa.

1. Dobolás − Rengeteg nemspecifikus hangszer van − akik szakértői a témának, bizonyára jobban tudják, hogy ez miért így alakult ki. Tipikusan női hangszer például a hárfa, az ellenkezőjére azonban több a példa. A rézfúvósokat férfitüdővel nyilván könnyebb megszólaltatni, így nem csoda, hogy pl. a trombitások jobbára urak, hogy a szimfonikus zenekaroknál maradjunk, de a popzene sem bánik egyenlően a nemekkel. Egy ritmusgitározó nő manapság már senkinek sem tűnik fel, basszusgitárt azonban sokkal ritkábban lehet nő kezében látni. A legritkábbak azonban a női dobosok, pedig az Are You Gonna Go My Way klipje óta tudjuk, hogy ha kell, tudnak azért verni a nők is.

2. Vezénylés − A hangszereken továbblépve, de még a zenekaroknál maradva ne feledkezzünk meg még egy pozícióról, ahol jellemzően férfiakat szoktunk látni. Az okot nem nehéz kitalálni: a vezetői pozícióban mindig is kevesebb nő szokott lenni, hiszen se a férfiak, se a többi nő nem veszi jó néven, ha egy nő dirigál. Pedig valószínűleg nem kell Y kromoszóma a jó vezényléshez, mégis a karmesterek között ritkaságszámba mennek a nők. A Wikipédián van egy lista ezekről a kivételekről, kattintson ide értük.

3. Tánckezdeményezés − A zenétől elválaszthatatlan a tánc világa, ahol természetesen nagyon sok a hagyomány, és nagyon szigorúan meghatározottak a nemi szerepek. Az egyik legáltalánosabb szabály a párkapcsolatok hagyományos szabályait követi: a férfinak kell kezdeményezni. Ahogy a házasság előtt is a fiú kéri meg a lány kezét, és sosem fordítva, úgy egy nő nem táncolhat, amíg egy férfi erre fel nem kéri. Persze ez már a modern szórakozóhelyekre, diszkókra sokkal kevésbé érvényes, de bálokon, illetve bizonyos táncfajtáknál (például az újabban roppant népszerű salsánál) továbbra is kizárólag a férfi dolga a kezdeményezés.

4. DJ-zés − Érthető, hogy a karmesterek többségében férfiak még mindig, hiszen ez a pozíció még bőven az emancipáció korszaka előtt alakult ki. Kevésbé kézenfekvő, hogy a DJ-zés a XX. század egyenjogúsodó második felében hogyan tudott tipikusan férfimunkaként meghonosodni a világon mindenütt. Vajon a nők kevésbé tudnak lemezeket cserélgetni? A fene tudja, az mindenesetre bizonyos, hogy egy átlag diszkóbajáró cseppet sem figyel oda gyakran a zenére sem, nemhogy arra, hogy ki keveri össze a talpalávalót. Hiába Voksán Virág, DJ Seherezádé vagy Samantha Ronson, az igazi szupersztárnak tartott DJ-k Fatboy Slimtől Tiestóig mind férfiak.

5. Fütyülés − Könnyen lehet, hogy Flo Rida ordenáré Whistle című száma a biztos roppant viccesnek szánt szopós áthallások miatt végképp elvette minden nő kedvét a fütyüléstől, de az tény, hogy amíg az éneklés mára gyakorlatilag női szakmává vált, addig a fütyülést mindig is alapvetően férfias tevékenységnek tekintették. Angliában azt tartja egy közmondás, hogy ha egy nő elfüttyenti magát, akkor az már sose fog férjhez menni, míg egy olyan közhiedelem is tartotta magát, hogy a nők egyenesen képtelenek fütyülni. Erre azért többen rácáfoltak már, például a Bangles, de ez nem sokat változtatott a tényen, hogy a fütyülés továbbra is a világ legtöbb részén kifejezetten nőietlen tevékenységnek számít. Miért? Csak.