horoszkóp

Az ön passzív-agresszív partnerének 6 elszólása

2013.01.24. 19:02

A Psychology Today website-ján találtuk az alábbi összeállítást Signe Whitson tollából a passzív-agresszív viselkedésről. Persze előfordulhat, hogy az ön partnere sosem szokott passzív-agresszív módon reagálni konfliktusokra, de ha mégis, akkor most legalább megtudja, többek között miről lehet az ilyen viselkedést felismerni. Az is lehet, hogy ön nem családjából ismer ilyen személyt, hanem a munkahelyéről vagy ismerősi köréből, vagy az is lehet, hogy ön is hajlamos erre a viselkedéstípusra.

Ha nem lenne tisztában azzal, hogy miről van szó: az olyan viselkedést szokták így leírni, amikor valaki a nyílt agressziót nem vállalja fel a másikkal szemben, de közben mégis ingerült és ellenséges, a nyílt konfrontálódást kerülve nehezíti a helyzetet, kelti a feszültséget. Onnan is könnyű megismerni a passzív-agresszív beállítódottságúakat, hogy olyanokat mondanak, mint amik az alábbi példákban szerepelnek - a forrás címe hét elszólást ígér, de igazából csak hat van benne, nézzük ezeket!

1. „Jó, nekem tökmindegy” - A nyílt vita vagy veszekedés egy passzív-agresszív típusú személy számára elviselhetetlen. Ő nem fog visszakiabálni, hanem úgy csinál, mintha beleegyezne abba, amit a másik akar, aztán elvonul duzzogni, egyértelművé téve, hogy hiába mondta, hogy neki mindegy, természetesen nincs megelégedve azzal, ahogy a dolgok alakulnak. Ha ezután a másik utánamegy, és felajánlja a változtatást, a duzzogó passzív-agresszívek gyakran ilyenkor sem enyhülnek meg, ragaszkodnak hozzá, hogy nekik így is jó, aztán fapofával szenvedve asszisztálnak a következményekhez.

2. „Nem vagyok mérges” - Amikor letagadják, hogy mérgesek lennének, akkor azért tűnnek valamennyire hitelesnek, mert tényleg nem szoktak kiabálni, sőt, sokan még mosolyt is tudnak ilyenkor erőltetni az arcukra. Egy passzív-agresszív személy nagyon ritkán vallja be, hogy mérges, ingerült vagy felindult, de a szakértő figyelmeztet, hogy ha a felszín alatti, valódi érzelmekre vagyunk kíváncsiak, érdemes a szavakon kívül a testbeszédet is figyelni, meg úgy általában a szituációból következtetni. Attól még, hogy azt mondja, hogy nem mérges, általában az. Sőt, előfordulhat, hogy főleg akkor az, amikor azt mondja, hogy nem.

3. „Ja, nem tudtam, hogy rögtön kell” - Valakitől kér valamit a partnere, amit az illető nem akar megcsinálni (pl. vigye le a szemetet, kapcsolja át a tévét egy másik csatornára, stb.). Egy tipikus reakció ilyenkor az, hogy az illető kerek perec megmondja a partnernek, hogy nem csinálja meg. A szakértő szerint a passzív-agresszív reakció ezzel szemben ilyenkor az, hogy az illető, akit megkért valamire a partnere, látszólag beleegyezik, pedig tudja, hogy úgyse fogja megcsinálni. És aztán amikor a partner látja, hogy az illető mégse csinálta meg, amire kérték, és felelősségre vonja, akkor a passzív-agresszív személy azzal a védekezéssel jön elő, hogy ja, ő nem gondolta, hogy ennyire sürgős a dolog. Meg fogja majd csinálni. Majd. Mikor? Amikor már a másikat ugyanannyira felbosszantotta a halogatással, amennyire őt magát idegesíti, hogy kell csinálnia valamit.

4. „Ja, nem tudtam, hogy úgy akarod” - Egy másik passzív-agresszív reakció arra, hogy kér a partner a valami kellemetlent, hogy a megkért illető ugyan nem halogat, hanem megcsinálja, de direkt rosszul, vagy direkt nem úgy, ahogy a másik gondolta. Ezzel persze jól felidegesíti a partnert, aki kérni merészelt tőle valamit, és ilyenkor jön a balhé, amiben ő természetesen megint nem fogja felvállalni a konfliktust, hanem erőltetett mosollyal úgy csinál, mintha nem tudta volna, hogy tettével igazából nem teljesíti a kérést.

5. „Jól van na, csak vicceltem” - Ha egy passzív-agresszív személy mégis beszól a másiknak, akkor azt általában valami szarkasztikus módon teszi, vagy úgy, hogy rosszindulata ne legyen egyértelmű a célszemély számára. Sokszor előfordul azonban, hogy megsértett személy szóvá teszi, hogy vette a beszólást, és rosszul esett neki. Erre a passzív-agresszív reakció nem a bocsánatkérés, hanem az, hogy „jól van na, csak vicceltem”, azaz nem az ő hibája, hogy bunkóságot mondott, hanem a másiké, hogy nem értékeli a viccet. Erre egy másik bevett fordulat itthon a „már viccelni se szabad?” költői kérdés.

6. „Csak mondom” - Ez a kiszólás is arra hivatott, hogy azzal a passzív-agresszív személy letagadja a benne dúló leplezett indulatot. Persze, hogy nem azért mondta, mert mérges. Persze, hogy nem azért mondta, hogy megbántsa a másikat − hanem „csak”. Logikus.

Tudna mesélni ön is a passzív agresszióról?

Ha önnek is ismerősek ezek az elszólások vagy ez a viselkedéstípus, örömmel vennénk, ha elmesélné tapasztalatait. A Randiblog email-címe változatlan, ha hozzászólna, kérjük, küldje el gondolatait levélben!