Mese nincs, a visszaszámlálás megkezdődött. Bár magam részéről gondolatokban még igen messze járok, a városi dekorációk, a naptárban sűrűsödő parti időpontok, az "és Te hogy állsz az ajándékokkal?" nyomasztó kérdés egyre gyakoribb elhangzása, végül nem utolsósorban a mellkasban feltoluló, szúró pszichoszomatikus tünetek (=frusztráció, hogy még sem ajándék, sem hangulat, sőt: legyünk már túl rajta..), félreérthetetlenül jelzik, hogy már megint elkövetkezett az évnek ez az időszaka. A gasztronómiai lapok tematikája és képei, pedig kíméletlenül üzenik, hogy most már nemsokára tényleg ki kell találni, hogy idén mi legyen a menü. Szerintem egyébként végül mindenütt a hagyományos, családi ünnepi ételek kerülnek asztalra, kinek-kinek a sajátja, maximum egy-egy újítás keveredik be. Persze, azért a kötelező köröket ("mit szólnátok hozzá, ha idén a halászlé helyett egy sáfrányos-pezsgős-lazacos leves lenne?") és a nagy karácsonyi receptbújást nem lehet elhagyni.
Szerintem pedig mostantól kezdve az összes recept mellé biggyesszük oda, hogy „ünnepi” és akkor azonnal, olyan fokozottan karácsonyi feeling lengi majd körül, hogy szinte érezzük az égő gyertyák, csillagszórók és fenyőágak illatát. Az alább ajánlott csokoládéparfé például máskor pontosan ugyanolyan finom, mint karácsonykor, de ha említett jelzővel ruházom fel, akkor rögtön sokkal elegánsabb. Azon felül, hogy zseniálisan, intenzíven csokoládé ízű, krémes, olvadós állagú és jéghideg, a legnagyobb bónusz, hogy előre elkészíthető. Ha most még talán kicsit korai is, de az esemény előtt egy-két héttel már nyugodtan összedobható, a mélyhűtőben szépen várja majd a sorát. A sok bejgli, hókifli és tartalmas sütemény között pedig szerintem kifejezetten felüdülés egy ilyen jéghideg édesség. Aki pedig fokozni szeretné az íz-orgiát, csipetnyi izgalmat lophat bele valamilyen fűszer formájában (én pl. kevés őrölt szegfűborsot tettem most bele, de nagyon jól passzol a csokihoz a gyömbér, a kardamom, vagy az ánizs is).
Hozzávalók (szelet vastagságától függően 10-20 adag)
40dkg jó minőségű csokoládé (60-70% kakaó tartalmú)
20dkg vaj
6ek cukor
6 tojás szétválasztva
1kk só
2 ek likőr (pl. narancs-, kávélikőr, rum, vagy konyak)
(1 púpos tk őrölt szegfűbors, vagy ízlés és fantázia szerint más fűszer)
Lábasban vizet forralunk, majd akkora edényt helyezünk rá, amely kényelmesen elfér rajta. Az edény alja semmiképpen ne érjen a vízhez. Takarékon, lassan, a gyöngyöző víz gőze fölött az edényben kíméletesen felolvasztjuk a felvágott csokoládét a felkockázott vajjal együtt. Nagyon fontos, hogy ez lassan történjen, a csokoládét ne melegítsük túl, különben kásás lesz a végeredmény. Hozzáadjuk a sót, a likőrt és a fűszert. Közben szétválasztjuk a tojásokat, a fehérjét elektromos habverővel keményre verjük. Félidőben hozzáadjuk a cukrot, hogy szép, fényes habot kapjunk. A sárgákat fehéredésig keverjük, majd óvatosan a habba forgatjuk. (Hagyományosan a sárgát a csokoládéhoz keverik, de egy neves francia cukrász tippjét próbáltam ki ezzel a módszerrel, és nagyon meggyőző.) A hab egyharmadát határozott mozdulatokkal a felolvasztott csokoládéba keverjük, majd ezt a masszát visszaöntjük a tojáshabra, és most már óvatosan, kézi habverő, vagy spatula segítségével összeforgatjuk.
Egy 26x12cm-es, 8cm mély sütőformát (lehet püspökkenyér- esetleg kerek tortaforma, vagy egyszemélyes tálka) kibélelünk dupla réteg átlátszó fóliával, úgy, hogy annyival lógjon túl, hogy minden irányból vissza lehessen hajtani majd a tetején. A formát egy-egy pötty vajjal kikenhetjük (ez abban segít, hogy ne csúszkáljon a fólia + egyenletesebben lehessen kifeszíteni, ne maradjon majd meg a kész parfén a nyoma). A csokihabot beleöntjük, tetejét egyenletesen elsimítjuk. Ráhajtjuk a fóliát, mélyhűtőbe tesszük. Tálalás előtt kb. 15 perccel érdemes kivenni a mélyhűtőből. A formából úgy jön ki a legkönnyebben, ha az alját forró vízbe mártjuk. Tulajdonképpen nem is igazi parfé ez, olyan mint egy fagyott csokoládémousse. Tálaljuk csokoládéforgáccsal és kandírozott narancshéjjal. (A képen kandírozott kumquat.)
Lori Longbotham: Luscious Chocolate Desserts című könyvében szereplő receptből indultam. További receptek a Chili&Vanilia blogon.
