Akinek már Viktor&Rolf is sok volt és Versace, Gucci, Dolce&Gabbana hármason túl nem szeret menni, ne ijedjen meg. Gareth Pugh-ot egyáltalán nem érdekli az öltözékek ortodox szerepe, vagyis hogy egyesek viselnék őket. Pugh kiállításmegnyitót tart divatbemutató helyett, és Viktor&Rolffal ellentétben, nem ad ki az alapötletet hordozó, de viselhetőre amortizált darabokat. Ruhái sokszor a színpadon és videoklippekben kötnek ki, Kylie Minogue, Roisin Murphy és Beyonce is énekelt már Pugh-ban.
A brit Pugh 1981-ben született és jelmeztervező akart lenni, ami sikerült. A kritika imádja, a Vogue divatanyagaiban rendszeresen felbukkannak darabjai (Wintour egyik támogatottja). Ennyiből azonban nem lehet megélni, ezért azt tervezi, hogy a hordható öltözékek felé fordul. Majd meglátjuk, hogy sikerül a próbálkozás, a ruhái egyelőre kereskedelmi forgalmazásra alkalmatlanok, nem is készít kollekciókat, és a műhelye egy darabig egy foglalt házban volt. Már a diplomamunkájára (a londoni St Martins-ban végzett) lecsapott a Dazed&Confused szerkesztője, első nagybemutatóját 2006-ban tartotta, az azóta is rá jellemző, pukkasztgatós fólia couture-t nyomja.
Az első bemutatóján az egyik modellt lufiból kötözött nyuszinak öltöztette. A második, 2007-es kollekcióban a túlméretezett műanyag tollpárnák ötletet fejlesztette tovább nem túl sikeresen, nekem ez a kollekció nem eredeti, semmi újat, vagy mást nem tartalmaz az előző évhez képest, és amikor a ruhák alapfunkciójukat vesztve színházasat játszanak, akkor ez elég nagy hiányosság.
A következő évben leszakadt végre a pufikról és más megoldást keresett az arányok eltorzítására, felnagyításra, mindezt a hordhatóság határáig merészkedve tette. A még mindig színtelen kollekció vízszintesen tagolt darabjai között felbukkannak utcaképes öltözetek, és a hordhatatlan darabok sem bután túlzók, inkább rafkósak.
2008-ra lejött az eltúlzott arányokról, de a pvc-ről nem. A kollekció több ezer méter fekete szalagból épül fel. Kedvencem a szalagokból épült szőrmebunda és az egérhorda gallér. Az idei szezonban felfedezte a szürkét, ami még mindig nem szín, de már nem fekete és fehér. Hanem azok együtt. Az egyik szürkét választotta ki Beyonce fellépőruhának, amit rosszul tett, az űrcowboy szerelés nem tingli-tangli zenéhez való. A szalagokból épült szőrme erre a kollekcióra hosszúszálú szőrmévé alakul, és visszanyúl a kockás mintához, amit térbe kihelyezve ütős cuccokat készített, az eddigi legjobbakat, Pugh jól láthatóan lépeget előre, fejlődik.
A következő nyárra ráállt a fehérre, és a körgallérra, amit körbejátszik a testen mindenfelé, és nagyon jól teszi. A kollekcióban finom kis visszautalásokkal megjelennek az előző munkák is, igazán szép, okos meló.
Nagyon várom, mi történik, amikor a hordhatóság eluralkodik ezeken az alkotásokon, nagy poénokra számítok.
A szerző a cikket eredetileg a dzsörzé.hu-n publikálta.
