Imádjuk a listákat, és szerencsére Budapest mindenféle ranglistán meg szokott jelenni, sokszor nemcsak azért, mert egy 1,7 milliós világváros, hanem mert sok mindenben jobban teljesít. Persze az érem másik oldalát sem hagyhatjuk ki, nézze meg, a nemzetközi rangsorokban miben erős a magyar főváros, és miben kéne még fejlődnie.

Amiben még jók vagyunk

Tavaly már írtunk róla, hogy a  WeLoveDates  oldal szerint a világ hetedik legromantikusabb városa lett Budapest, mert jó a zene és sok a 19. századi épület. Még New Yorkot és Firenzét is megelőztük.

Juhé! – kiálthattak fel a magyar turisztikai szakemberek júniusban, amikor a European Best Destinations összeállította a hátizsákos turisták kedvenc helyeit. Nem, nem győztünk, Portót nem lehetett megverni, de Zágráb, Bécs (mindig csak Bécs...) és Nicosia után Budapest az ötödik helyen végzett, megelőzve pl. Berlint és Rómát. Az Origo erről beszámoló cikke megemlíti még, hogy a US News magazin saját felmérésén is az ötödik lett a magyar főváros, népszerűségben megelőzve Londont, Párizst ééés BÉCSET is!

Nagyon menők vagyunk még bringázás terén, a Copenhagenize indexe szerint 55 pontot kapott Budapest (ez még a 2013-as értékelés, a tavalyi évre vontakozót nem hozták nyilvánosságra). A világlistán Párizst és Hamburgot megelőzve vagyunk a 13. helyen, ami nagyon menő. Indokaik között az egyre több bringást és bringautat jelzik, de figyelmeztetnek, ha a politikai akarat nincs meg, le fog állni a cangás bumm. A felmérés még a Bubi bevezetése előtt történt, amitől nagy csodákat vártak.

Amiben rosszak vagyunk

Az OECD sorba állította október elején 34 tagállamának 362 régióját fejlettség szerint, különböző szempontok szerint. Míg oktatásban 9,7, szolgáltatásokban 8,7, közbiztonságban 8-as értéket kaptunk, addig a lakhatás (1,5), az egészségügy (2,0), a jövedelem (1,7) és környezet (1,5) terén katasztrofális a helyzet.

Egyfelől jó, másfelől rossz hír, hogy a Cushman&Wakefield tanulmánya rangsorolta a világ 65 országában található 330 legdrágább kiskereskedelmi helyszínét a bérleti díjak alapján, amiben Budapest a 42. helyen végzett. Pontosítva a Váci utca indult a címért, ami kb. 347 ezer forint/m2-es árral került ide (ez smafu a New York-i Upper Fith Avenue 9,2 millió forintjához képest).

Az egyetemisták véleménye se a legjobb Budapestről, ami azért meglepő, főleg az OECD magas színvonalú oktatást jelző felmérése után. A Quacquarelli Symonds már 2015-re készítette el egyetemvárosi rangsorát, amit öt szempont alapján raktak össze és 116 város szerepelt rajta (minimum 250 ezres városok, minimum két egyetemmel). A top három a Párizs-Melbourne-London trió lett, egy ötvenes listát hoztak nyilvánosságra – Budapest nélkül. Legalább az egyetemi rangsorba befért két fővárosi intézmény: az ELTE és a BCE is az első 700-on belül végzett.

Helyezést ugyan nem tudunk mondani, de egy légszennyezettségi listán Budapest a középmezőnyben szerepel a Numbeo.com-on (az Egészségügyi Világszervezet, a WHO adatait alapul véve). A listán amúgy Nápoly kapta a legrosszabb értéket, de megelőzzük Moszkvát, Kijevet, Bukarestet, Barcelonát, Rómát, Brüsszelt is. De még így is van hova fejlődni a skandináv városokhoz képest.