Nagy bajban van az, aki utoljára 4-5 éve járt a fővárosban és most idegesen keresi a Köztársaság teret vagy azt mondják neki, hogy menjen el a Rákóczi hídhoz. Az átnevezési hullám miértje szóra sem érdemes, egy fokkal izgalmasabb viszont az, hogy vajon kit-kiket takarnak az újdonsült (néhány esetben csak a tömegközlekedési megállókat érintő) elnevezések. Következzen 8 közterület, amelyről talán ön sem tudta, hogy miért hívják úgy, ahogy!
VIII. kerület - 32-esek tere
Az egész innen indult: naponta utazunk a Combinóval és mindig is érdekelt, hogy vajon kik azok a 32-esek. Évszámhoz nem igazán tudtuk kötni, végül a téren található szobor adott magyarázatott a miértre. Mária Terézia 1741-ben alapította a 32-es számú háziezredet, amely a közelben, a mai Üllői út és a Ferenc körút találkozásánál, az 56-os eseményekben is fontos szerpet játszó Kilián laktanyában állomásozott. Az ezrednek először az I. világháború (és a trianoni szerződés) vetett véget, 56-ban azonban újjászervezték, a rendszerváltás után újra megkapta a 32-es számot, végül 2007-ben szűnt meg. Maga a szobor 1933-ban került a helyére.
III. kerület – Katinyi mártírok parkja
A Nagyszombat utca – Szőlő utca – Bécsi út trió találkozásánál lévő parkba szánt emlékműre közel 6 évvel ezelőtt pályázatot írtak ki, amelyet végül Széri-Varga Géza szobrászművész és Széri-Varga Zoltán építész terve nyert meg. A rozsdás vaskockára emlékeztető tárgy nem véletlenül ábrázol erdőt: 1940-ben a Szovjetunió Kommunista Pártjának politikai bizottsága elrendelte a Szovjetunió területén lévő hadifogolytáborokban raboskodó lengyel tisztek és főtisztek tömeges gyilkosságát, az áldozatokat pedig erdőkben hantolták el. 1943-ban a németek a Katiny mellett találhatóban bukkantak az első sírokra, innen kapta az esemény a katinyi vérengzés, a halottak pedig a katinyi mártírok elnevezést.
II. kerület – Gyóni Géza tér
1932-ben a Margít híd hídfőjének déli része lett Sződy Szilárd szobrának lakhelye, amelyet a legtöbben csak Przemysl-emlékműként ismernek. A körülötte lévő teret nevezték el 2011-ben Gyóni Géza (született Áchim Géza) után, aki evangélikus teológus hallgató és magyar költő volt. 1904-ben (sikertelen öngyilkossági kísérlete után) Gyónon kapott jegyzőgyakornoki állást, majd újságíróként dolgozott, végül 1914-ben bevonult katonának. A vesztét is ez okozta, ugyanis Przemyslnél fogságba esett és egy hadifogolytáborban halt meg.
II. kerület – Elvis Presley park
A hídfő másik oldalán, de szintén a második kerületben található az Elvis Presley park is. A hivatalos indoklás szerint a közterületet azért az énekesről nevezték el, mert 1957-es Peace in the valley (Béke a völgyben) dalának egy televízióműsorban való eléneklése után arra kérte a nézőket, adakozzanak az 1956-os forradalmat frissen átélő magyaroknak.
XIV. kerület – Pongrátz Gergely tér
A Fogarasi út – Nagy Lajos király útja találkozásánál lévő közterület viseli 2011-től Pongrátz Gergely nevét, aki 1932-ben született, tíz évvel ezelőtt, 2005-ben hunyt el és a Corvin közi felkelőcsoport második és utolsó főparancsnoka volt az 1956-os forradalom idején. Emléktáblája a VIII. kerületi Corvin közben található.
III. kerület – Kocsis Sándor út
A harmadik kerületi Harsány lejtő adta át helyét (szintén 2011-ben) a Kocsis Sándor útnak. A Kocka becenévre hallgató focistát nem sok embernek kell bemutatni: az 1929-ben született labdarúgó az Aranycsapat kiemelkedő csatára volt, a World Soccer Magazine pedig 1999 decemberében a 20. század 100 legnagyszerűbb játékosa közé sorolta.
XXI. kerület – Mansfeld Péter utca
Mansfeld Péterről parkot (a Rózsadombon található és csodálatos panoráma nyílik onnan a városra) és domborművet (a Vár tövében) már neveztek el, utcát pedig a 21. kerületben kapott - előtte egyébként Bajáki Ferenc műlakatos-szakszervezeti titkár-Forradalmi Kormányzótanács tag volt a névadó. Mansfeld Péter szintén az 1956-os forradalom miatt lett "híres": a Széna téri ellenálló csoporthoz is castlakozó fiatal egyike a forradalom leverését követő megtorlás egyik emlékezetes alakjává nőtte ki magát azzal, hogy 2 héttel a 18. életévét betöltését követően végezték ki.
XIV. kerület – Zsivora park
Aki nem arra lakik, nem sokat jár arra, de a XIV. Kerületben helyet kapó Zsivora park talán egyike azoknak az átnevezéseknek, amelyeknek nincs nyílt politikai üzenetük. Zsivora György 1883-ban hunyt el, előtte pedig jogász, kúria tanácselnök és az MTA tagja volt – vagyona egy részét az Akadémiának ajánlotta fel. A XIV. kerületben mintagazdaságot hozott létre.
A rakpartok
Nem egy területet érintett a rakpartokat érintő átnevezésekben: egy 2005-ös javaslat alapján 2010-ben döntöttek arról, hogy az alsó rakpartokat a nyilas terror üldözöttjeit mentő hősökről és áldozatokról nevezik el. Így lett végül Budapestnek többek között Raoul Wallenberg, Slachta Margit és Friedrich Born rakpartja.