horoszkóp

Sebeők Jánost a jóisten kényszeríti a celebségre

2009.04.26. 17:09 Módosítva: 2009-04-26 17:09:36
A filozófus még egy mulatós lemezt piacra dob, aztán sokak örömére vagy bánatára visszavonul. A celeblétet kihívásnak éli meg, ami mellett nem szabad akaratából döntött, hanem a jóisten kényszerítette rá. Bár később beismeri, kimaradt a móka és kacagás az életéből, ezért csinálja maga körül a cirkuszt.

Sebeők János a Story Tv-n futó Esti Frizbi vendége volt a héten, a forgatáson mi is megkörnyékeztük, hiszen régen büntettük vele olvasóinkat. Az újságíró Hajdú Péternek azt állította, ő csak egy hobbiceleb, amit egészen addig nem értettünk, amíg ki nem bontotta ezt a gondolatot. „A hobbiceleb azt jelenti, hogy a celeblétet kellő öniróniával szemlélem, nem vagyok ráutalva, íróként, gondolkodóként élem a mindennapjaimat. Nagyon fontosnak tartom, hogy ezeket a határokat önmagamban átlépjem, és éppen a hobbiceleb életformával megismerjem, hogy ez a bulváros világ miként működik. Saját gátlásaimat, értelmiségi allűrjeimet, megszokásaimat is oldjam, azáltal, hogy olyan dolgokat is bevállalok, amik az életstílusomból nem következnek. Mások hegyet másznak, én ilyen módon teszem próbára a lelkierőmet.”

A mester mindezek ellenére önmagát elsősorban még mindig újságírónak tartja, aki egy olyan döntést is meg tudott hozni, hogy több regényt nem ír. Azt azért még elmondta, számíthatunk tőle még egy jó mulatós lemezre. Hogy mekkora érdeklődés fogja kísérni a produktumot, nem feszegettük, inkább arra próbáltunk rájönni közösen, miért érzi úgy, hogy celebként kell tevékenykednie. „Valami rejtélyes erő azt súgja, hogy ezt a celebtörténetet - ami egy sorsjátszma -, végig kell játszanom. Magam sem tudom, Isten ezzel mit akar tőlem. Miért kényszerít rá arra, hogy ezt a nagyon furcsa, és sokak által érthetetlen játszmát végigcsináljam. Azt érzem, ennek üzenete van, de ebből már nincs sok hátra.”

Ko zmikus súly nehezedett a filozófus ra

A rejtélyes erő valójában nem Isten, bármennyire is szeretné Sebeők, hanem, ahogy ő is mondta, egyfajta hiánypótlás, hiszen kilencéves korától kezdve a Big Brother házig csak az irodalomról, és a befelé fordulásról szólt az élete. „Hiányoztak a bulik, csak az írógép kopogása, szomorúsága, csak a melankólia, a bánat, a félelem, és csak a kozmikus súly nehezedett rám, úgy érzem – talán Benkő Dániel is ezért vállalja be, majd egy évtizeddel később -, hogy nem volt kaland az életemben, és ha nem figyelek oda, talán nem is lesz. Megöregszem, és nem fognak érdekelni ezek a cirkuszok. A megkésett fiatalságot élem most ki, csonkig akarom égetni a gyertyát, tövig a cigarettát.”

Bár már többször kijelentette, visszavonul, most ismét ezzel fenyeget. Előtte azonban még egy nagy, utolsó üzenetet papírra vet. És azt alázattal átadja az utókornak. „Még akkor is, ha ezen aktuálisan nevetnek. Én tudom, hogy ki vagyok. Remélem, egyszer majd minden a helyére kerül.”