Folytatódott az a per, amiben Majka és Kótai Mihály a vádlottak padján ül zsarolás vádjával egy olyan férfival szemben, aki sértett létére nem igazán akar válaszolni a bírói kérdésekre. A mostani tárgyalási napon kiderült, hogy a Jézus-arcú átverő cégének százmilliós adótartozása van. Annyira kelletlenül válaszolt a bírónak, hogy százezer forint bírságot is kapott.

“Én most is megölellek, gyere ide, és megölellek!” – mondta Majka szerdán a fővárosi bíróságon annak az ügynek a legújabb felvonásában, amelyben Kótai Mihállyal és Petrik Zsolttal zsarolás miatt ülnek a vádlottak padján, utalva arra a rögzített telefonos beszélgetésre, ami alapján feljelentette a sértett Sz. Gábor. Majka nagyjából annyit mondott a férfinak, aki több mint négymillió forinttal tartozott neki, hogy adja meg a pénzét, különben a legkellemetlenebb ember lesz az életében, minden nap fel fogja hívni, és meg is öleli Kótai Mihállyal együtt. Majka azt mondja, ironikus akart lenni, nem jutott jobb dolog az eszébe..

 

“Tettem egy utolsó kísérletet, hogy visszaszerezzem a pénzemet. A hülye ember a saját kárán tanul, én azóta nem kerestelek, azt sem tudtam, mi van veled, és hogy hogy nézel ki most. Nem is hívtalak. Áruld már el, hogy miért akarod, hogy börtönbe menjek, mit csináltam?” – folytatta Majka a szembesítéskor, amire szeptember vége óta vár, mert a szeptemberi tárgyalási napon nem tudott megjelenni a sértett, a tárgyalás napján ugyanis magas vércukor-szinttel kórházba szállították.

Mindent megcáfol a sértett

A sértett vércukrára visszatérve a bíró figyelmeztette a sértettet, hogy ne essen állandó apró túlzásokba. A sértett azt mondta, hogy a tárgyalást megelőző hajnalon 28-as cukorszinttel vitték kórházba a mentők, a kórházi zárójelentés szerint viszont 26-os volt a szint, hajnal pedig reggel ¾ 7 volt, alig egy órával a tárgyalás előtt, és nem a mentők vitték, hanem a sértett felesége.

A szembesítés alatt a sértettek és a vádlottak állításait ütköztetik egymással, ha mázli van, akkor sikerül dűlőre jutniuk az ellentmondásokban, de a jellemző, hogy nem, hiszen, ha nem lennének ellentmondások, per sem lenne. Most sem volt ez másképp.

De miután a sértett elkezdett nemcsak véleményeknek, de pénzügyi iratoknak is ellentmondani, illetve szinte mindennek, amit neki mondtak, a bíró egy idő után százezer forint pénzbírságot szabott ki rá. Eredménye nem sok volt, talán kicsit kevésbé kellett belőle harapófogóval kihúzni a válaszokat.

A vége az, hogy a sértett még a vádirat néhány pontját is megcáfolta, azt mondta, nem annyit, és nem úgy kértek tőle a hitelezői, mint ahogy az a tárgyalás keretét meghatározó vádiratban szerepel. Az eredmény: felhúzott ügyvédi szemöldökök, összeráncolt bírói tekintet, a félig-meddig okafogyottá váló pertől el nem álló sértett. Vagyis minden folytatódik tovább, csak egyre inkább komédiára emlékeztet minden. A sértett és az anyja is mindent cáfol, de még saját magukat is, ami a bírónak okozott kellemetlen pillanatokat.

“Nézze, ha azt mondja, hogy nem ezt mondta az előző tárgyaláson, akkor engem és a jegyzőkönyv-vezetőt közokirat-hamisítással vádol meg” – mondta a bíró arra, hogy a sértett anyja szerint valami nem úgy volt, mint ahogyan azt az előző tárgyaláson mondta. “Jó, de akkor mit mondjak” – kérdezte Kati néni, mire jött a logikus válasz: “Az igazat”. Körülbelül ebben a hangulatban zajlott a tárgyalás.

Százmilliós adótartozás az átverő cégében

A perben tárgyalt időszak 2006 eleje és 2007 vége közé lőhető be, a sértett ebben az időszakban reklámajándékokat gyártott újságok, tévék számára, és ebbe az üzletbe szervezett be mindenféle embereket, de aztán később a per szerint nem sikerült mindenkit kifizetnie. Az majd egy másik per tárgya lesz, amiben a mostani sértett vádlott, hogy hova tűnt a pénz, a lényeg az, hogy közel kétszázmillió forint valahova eltűnt.

Ráadásul egy olyan cégből, amely a cégjegyzéki információk szerint 2007-ben kevesebb mint 800 ezer forintnyi adózás előtti eredményt termelt, volt viszont 52 millió forint adótartozása, 2010 végére pedig százmilliós lett az adótartozás.

Természetesen a sértett az Opten céginformációs adatait is cáfolta, ahogy a matematikának olyan alaptételeit is, mint a kivonás. Miszerint ha kölcsön kér valakitől pénzt, amit tíz százalék kamattal kell visszaadnia, és a kölcsönkért pénzből 40 százalék nyereséggel hoz össze egy üzletet, akkor vissza tudja fizetni a kölcsönt, a tíz százaléknyi kamatot, és marad még harminc százaléka is magának.

A cáfolatcunami odáig fokozódott, hogy a bíró a tárgyalási nap második felében hivatalból feljelentést tett egy korábbi tárgyalási nap tanúja ellen, mert a sértett és az anyja szerint hamisan tanúskodott, annak ellenére, hogy a tanúvallomása egybevágott azzal, amit a vádlottak, valamint az eddig meghallgatott többi tanú is állított.

A következő tárgyalási nap újabb tanúk meghallgatásával folytatódik majd, de a pernek még messze nincs vége, hiszen több tanút vissza is kell idézni, mert az állandó cáfolatok, nem emlékszemek és nem tudomok miatt újabb kérdések merültek fel.