Sokan a Megasztár stylistjaként ismertek meg, és most tulajdonképpen visszatértél a gyökerekhez, hiszen a Voice-ban is te töltöd be ezt a feladatot. Míg a Megasztárban főként kiforratlan tehetségekkel kellett dolgozni, a mostani versenyzők egy része már régóta a szakmában van. Kikkel könnyebb?
Van a 15 és 25 közötti korosztály: ők zeneileg, énektechnikailag és öltözködésben is nagyon tudják, hogy mit akarnak. Nekik teljesen egyértelmű, hogy van internet, van YouTube, videoklipek, zenei csatornák, Style.com, vagyis naprakészen tudnak a világ dolgairól tájékozódni. Ez az általános műveltséget borzasztóan sorvasztja, de és sokszor a frissebb emberek sokkal felkészültebbek, mint az öreg rókák, akik lehet, hogy nagyon jól énekelnek, de stílusilag olyan helyen vannak, amiből érdemes őket kimozdítani. Egyébként az a személyes véleményem, hogy abból lesz jó énekes, aki nagyon zárkózott, introvertált, furcsán kommunikáló ember, aki a zenével mondja el a világról a véleményét. Ez a külsőségekben is megjelenik: a fellépésein valami erős dologgal rukkol elő és utána megpróbál visszahúzódni. A Bokor Marianna és Karai Anna párbajnál is ezt lehetett megfigyelni, az egyikük számára önazonos volt az erős styling, míg a másikuk csak színpadon válik állattá. Ami a mestereket illeti, ők már kiforrott művészi karakterek, de náluk is meghatározó, hogy milyen paráik, komplexusaik vannak, ki éppen hol tart az életében.
A mesterekkel szoktad egyeztetni, hogy a versenyzőik milyen öltözékben jelennek majd meg a színpadon?
Ez egy komplex produkció óriási stábbal, és nagyon pontosan, előre meg kell tervezni, hogy egy versenyzőnek melyik részét szeretnénk erősíteni a dalválasztással, az öltözködéssel. Ez egy sokfelé egyeztetős feladat.
És még mindig TV2. Tavasszal új műsor indul Én is karcsú vagyok címmel. Mennyiben változtattatok az Én is szép vagyok formátumán?
Mindig rossz, ha rutinból dolgozunk, ezért is kell változtatni. Az új formátum is arról szól, hogy az adott körülményekből kell kihozni a legtöbbet, de tenni is kell valamit a cél érdekében. Nem mondom azt, hogy mindenkinek le kell fogynia, hiszen van, aki kövéren is békésen és harmonikusan együtt tud élni magával. A Voice mezőnyében is vannak túlsúlyosak. Ott van például Pákai Petra, de ő ezt vállalja, ha kell miniszoknyát vagy feszülős ruhát vesz fel, és én azt mondom, hogy miért ne, ha ez az ő személyisége. Eközben persze nem szabad megfeledkezni a túlsúly egészségügyi vonzatáról sem, és az egészséges életmódot, a testtudatos táplálkozást mindenképpen be kell emelni az önazonos életbe. A műsorba sokan jelentkeznek úgy, hogy nem elégedettek a külsejükkel, nem szeretik magukat, nem szeretik, hogy túlsúlyosak, de nem tesznek ellene igazán, mert nincs rá idejük vagy nem tudják, hogyan is kezdjenek neki. Nekik szeretnénk segíteni, hogy megtegyék az első vagy második lépést a változáshoz vezető úton.
Most azonban nem a stúdióban vagyunk, hanem az átalakító szalonodban. A tavaly novemberi nyitás óta gombamód elszaporodtak az átalakító napok, tanfolyamok. Van, amelyik szintén ismert emberhez köthető, és többen is úgy döntöttek, könyvben foglalják össze a gondolataikat, ahogyan te is tetted a Stílusterápiával. Mi erről a véleményed?
Hazai jelenség, hogyha valaki elindít egy sikersztorit, akkor arra mindenki rátapad. Magyarország mindig valaminek az országa, régen mindenki műkörmös, idegenvezető, reklámszakember, modellügynök és stylist volt. Ez is annak köszönhető, hogy nagyon kevesen találják a helyüket. De ez nem baj, hiszen a piac úgyis mindig eldönti, hogy kinek van helye és kinek nincs.
A szalont tavaly novemberben nyitottátok meg. Azóta nagyobb helyre költöztetek, és az Andrássy úton már férfiakat is fogadtok, akik hasonló átalakító hétvégén vehetnek részt, mint a női vendégek.
Egyre több férfi érdeklődött afelől, hogy egyrészt miért nem csinálunk nekik is egy műsort és hogy miért nem foglalkozunk velük is a szalonban. Ez érthető, rájuk is ugyanazok a kulturális prések hatnak és fontos, hogy ők is tudják, nem kell David Beckhamhez vagy Cristiano Ronaldóhoz hasonlítani magukat, hanem az a lényeg, hogy önazonosak legyenek.
Vagyis ugyanazokkal a problémákkal küzd mindkét nem?
Vannak tipikus női élethelyzetek, mint például a szülés vagy a klimax, de a rutin, a megfelelési kényszer közös. A társadalomra a fiatalság, a külső, a szépség abszolút hegemóniája a jellemző. Mindenki úgy érzi, hogy ennek meg kell felelnie, és ha nem felel meg, akkor ő rossz és értéktelen. Az a küldetésem, hogy megtanítsam az embereket arra, hogy békében éljenek magukkal. Így mások felé is nyitottabbak lesznek, hiszen az képes kommunikálni másokkal, aki magával is tud.
Más módszerekkel kell hatni a férfiakra, mint a nőkre?
Azok a férfiak, akik idáig itt voltak nálunk, nyitottak voltak arra, hogy mi fog itt történni. Persze velük is meg kell találni a hangot, ki kell deríteni, hogy mit is szeretnének, milyen lehetőségek is vannak bennük. Nagyon kevés ember életének része, hogy folyamatosan a külsejével foglalkozzon, hogy kísérletezzen magával, hogy kívülről nézze magát. Ezzel egy csomó mindentől megfosztja magát önismereti szinten is.
Közeleg a karácsony, és tavaly is nagyon sokan voltak, akik ajándékba kapták az átalakítást és erre idén is van lehetőség. Te a tárgyi vagy a kicsit elvontabb ajándékoknak örülsz jobban?
Alapvetően olyan ember vagyok, aki nagyon kevéssé ragaszkodik a tárgyakhoz. Egyszer art deco kerámiákat kezdtem el gyűjteni, de ezt is meguntam. A tárgyakhoz fűződő emlékeknél sokkal jobban izgat, hogy mi az amit újra lehet értelmezni. Így sokszor, sokkal jobban örülök egy tárgy helyett egy ötletnek, például nagyon szeretem a meglepetés partikat, a furmányos ajándékokat. Kevés dolgot tudunk ajándékozni tárgyként, hiszen a globalizált kultúrában bizonyos dolgoknak a változatait lehet megkapni, kevés az eredeti ötlet.
Mit gondolsz a praktikus tárgyi ajándékokról?
Sajnos egyre több ember él nehéz körülmények között, és ezért megpróbálják az ünnepeket a praktikus oldaláról megközelíteni. Ezt nem tudom elítélni, hiszen ha valaki ilyen helyzetben van, akkor az elsődleges szükségleteit, igényeit kell kielégíteni, és ha ezen egy ajándék tud segíteni, az nagyon fontos. Eközben nem szabd elfelejteni, hogy az ünnep a misztikumról, valamilyen furcsa lelkiállapotról szól, amit nem szabad elvesztenünk, mert akkor borzasztóan sivárra válik a kultúránk.