Utasi Árpád
A Vajdaságból érkezett mesemondó 2007-ben lett a Csillag születik győztese. Az RTL Klub a csantavéri fiú életkörülményeire ment rá, a szegénységére fókuszáltak a róla szóló híradásokban, így egyáltalán nem volt meglepő, hogy a 14 éves korában mindössze 10 évesnek tűnő versenyzőt hozták ki győztesként a szociálisan érzékeny nézők. A vályogházban élő mesemondó 12 millió forinttal és egy autóval lett gazdagabb, de ahogyan arra számítani lehetett, nem igazán tudta kihasználni a kapott lehetőségeket: jelenleg van egy kisebb gazdasága, abból élnek, a hírek szerint pedig traktorszerelést tanul.
László Attila
Az RTL Klub Csillag születikjének harmadik szériáját is egy világgá ment, szerencsét próbáló szegény legény nyerte meg. László Attila nem tehetett arról, hogy ő kapta a legtöbb voksot, ettől még rendesen ekézték a közösségi oldalakon és különböző fórumokon. "Könyörgöm, ez most egy adományozó műsor vagy "támogassuk a határon túliakat"... vagy egy tehetségkutató?" – tette fel a kérdést az egyik kommentelő, vagyis az énekes nemcsak a szerény anyagi körülményei miatt került a támadások célkeresztjébe, hanem mert Utasi Árpádhoz hasonlóan ő is határon túlról jelentkezett a műsorba. Aztán el is tűnt.
Mészáros János Elek
Mindezek után borítékolni lehetett, hogy a negyedik szériában a 42 éves alcsútdobozi mezőgazdász fogja elvinni a fődíjat. A református presbiter Mészáros János Elek is igazi népmesei történet főszereplője, bár ő inkább az igazi magyar huszár utolsó élő leszármazottjának tűnt a Csillag születikben. Puzsér Róbert szerint egyébként az énekes egyszerű szüretelő gazda imidzse nem valós, hanem kreált figura, ami a közönség azonosulási vágyát lovagolta meg. "Az egész embert azzal a céllal gyártották le, hogy ezt az együttérzést mozgósítsa, hogy a nézők lássák benne önmagukat, az elesett karaktert, akit ő egyébként nagyon jól hozott" – mondta az újságíró.
Molnár Ferenc Caramel
A Megasztár énekeséről tudni lehetett, hogy cigánytelepről tört ki, de Molnár Ferenc Caramel ügyelt arra, hogy ebből ne legyen erős hakni a tehetségkutató alatt. Hogy mennyire szegény körülmények közül jött valójában, csak később derült ki. Azt viszont mindenki tudta róla, hogy már 16-17 évesen elköltözött otthonról, hogy a saját lábára álljon, munkája viszont nemigen akadt, vagy ha mégis, cipekednie kellett, ami miatt gerincsérve lett. Eddig egyedül neki sikerült élnie a sikerrel járó lehetőséggel, idén már ő maga egy tehetségkutató verseny, a Voice mestere és zsűritagja.
Oláh Gergő
Az X-Faktorban is már az elejétől kezdve egyértelmű volt, hogy Oláh Gergő lesz a kiválasztott. Szó se róla, megérdemelte a nyereményt, de ugyanúgy megérdemelte volna Antal Tímea is, aki viszont nem tudta hozni a nézőknek az igazi népmesei fordulatot: Oláh Gergő gereblyézésből tartotta el eddig a családját, ezt a tényt pedig pedig szinte mindegyik adásban igyekeztek is hangsúlyozni. Ha pedig a nézőknek két hasonló tehetségű, tudású, de különböző anyagi hátterű döntős közül kell választaniuk, az esetek többségében a szegényebbre voksolnak.
A castingtól is függ a mese
A Velvet megkeresésére Rényi Ádám médiaszakember a témával kapcsolatban úgy nyilatkozott, ez a jelenség nagyon gyakori a tehetségkutatóknál. "Tulajdonképpen egy sikeres életpályát modelleznek az ilyen műsorok, csak nagyon rövid idő alatt futtatják végig rajta a szereplőket. Történetet mesélnek az ismeretlen, esélytelen, hétköznapi emberről, akinek tehetséggel, szorgalommal és szerencsével megváltozik az élete. De nagyon függ azért attól is, hogy nehéz sorsúak nyerik-e, hogy hogyan csinálják a castingot. Az X-faktor első két évadában nemigen volt "szegény ember fia", még talán Király L. Norbi hasonlított a típusra, mert a castingnál kimondottan arra figyeltek, hogy popsztár alkatú, jó hangú versenyzők kerüljenek az élő adásokba. De a Megasztárt is nyerte már meg Király Viktor, akire szintén nem illik a kimenteni való szegénylegény skatulyája. A 3. X-faktornál némileg más volt a szempontrendszer, bár itt a győztes egyszerre volt népmesei hős és jó énekes. Azt mondanám, hogy a nézők csak olyan történetből tudnak szegénylegényes mesét írni, amelyhez megvannak a megfelelő szereplők, ez pedig a szerkesztőkön, a szereplőválogatáson múlik. Tény, hogy egy tehetségkutató szavazó nézői általában szociálisan érzékenyen döntenek, ez azzal is összefügghet, hogy az emberek többsége nem tudja szakmailag megítélni egy-egy énekes zenei teljesítményét (az extrém eseteket kivéve), így más szempontok alapján hoznak ítéletet" - mondta a szakember.
Rényi hozzátette, a szociális érzékenységen felül az is motiválja az embereket, hogy nehéz időkben ki vannak éhezve az olyan történetekre, ahol valaki a reménytelenségben kap reményt. Úgy érzik a nézők, hogy ez akár velük is megtörténhet.