"A kiállítás egyik része a hurkaprojekt, a másik pedig a férfi és női kérdéseket feszegeti" – beszélt jövő héttől látható fotóprojektjeiről Marjai Judit egykori aktmodell. A címlaplányból lett fotós előző év nyarán kezdett komolyabban foglakozni a hurkákkal, miután egy, a témáról készült tévéinterjút követően megkereste a már sztriptízzel is kacérkodó Hopyhe, akit ő maga csak Titokzatos M-nek hív. "A közösségi portálon megnézte az e-mailemet, és küldött képeket, hogy na tessék, ilyen ő. Fotózzam le. Hát, nem tagadom, dobtam egy hátast, amikor megláttam a fotókat" – magyarázta Marjai, akinek a fotózás előtt bőven voltak előítéletei a molett nőkkel kapcsolatban. "Modellként belém is azt kódolták, hogy vékonynak kell lenni, mert akkor lesz az ember sikeres, akkor szép, akkor kap munkát. Hogy a kövér emberek rondák. Hogy sajnálni kell őket." Aztán ez megváltozott.
Úgy száguldott, mint egy kis fülemüle
A legelső hurkafotókat okostelefonnal készítette, és véletlenül belenagyított az elkészült képbe. Azt mondja, ekkor látta meg a szépséget a közeli hurkákban. "Az hiszem, így kezdődött: a részletek tetszettek meg, és utána már nem zavart az összesség sem. Most pedig már kifejezetten szépnek is tudom látni." Nehezen tudta elképzelni, hogy túlsúllyal is lehet boldogan – de nem feltétlenül egészségesen – élni, meg is lepte, mennyire könnyeden viselkedik a fotózáson Hopyhe. „Ő egy halálosan boldog csaj. Én magam döbbentem meg. 182 centi, a kilóit nem árulhatom el, de berepül, ledobja a ruháit, úgy, mint egy kis fülemüle, úgy száguldott. Én még ilyet nem láttam” – osztotta meg tapasztalásait.
A kiállítás anyagát hosszú gyötrődés előzte meg, még most is azon mereng, vajon mit hagyott ki. Habár több hurkás alanya is volt, végül átvette az egyeduralmat Hopyhe, meg is indokolta, miért. „Négy-öt alanyom volt, de még most is jelentkeznek folyamatosan, végül Hopyhe kiszorított mindenkit, olyan nagy volt a lelkesedése, olyanok a hurkái” – kezdett bele a válaszba, aztán megakadt, hogy hát tulajdonképpen ő sem tudja. Vagy hát mégis, mert van különbség hurka és hurka között. „Talán nagyobb, több, végül is lehet, hogy azért ő lett az egyeduralkodó, mert ő volt a legnagyobb. De egyébként is borzasztóan jó volt vele dolgozni, kellően őrült ahhoz, hogy jó alany legyen. Ha azt kértem, álljon négykézláb, mert hátulról le szeretném így fotózni, abban is benne volt. Fantasztikus volt.”
Közel a hurkákhoz, még közelebb
Marjai annyira belemelegedett a hurkafotózásba, hogy most már makrofotókat is készítene, de ahhoz előbb szüksége van egy objektívre. „Beleszerettem a hurkákba, most már egyre közelebb szeretnék menni hozzájuk. Azt vettem észre, hogy önálló életet élnek: hullámzanak, enni kérnek, simogatásra vágynak, de közben védenek, óvnak. Egyszerre a halál és az élet is ez. Halál, mert rettegünk, hogy elhízunk, és belehalunk, és élet, mert megvéd” – fejtegette.
Habár Marjai hitvallása szerint a képek provokáció nélkül mit sem érnek, ezeket a fotókat nem polgárpukkasztásból készítette. "Nem azért csináltam, hogy hú, de jó, egy kövér nő, és akkor majd írnak rólam. Nekem ez tényleg tetszik" – mondta, majd hozzátette, a kiállítás képei között lesznek fétisfotók is, mert hát mégsem lesz hűtlen önmagához.