Október másodikán, 44 éves korában elhunyt Őz Zsolt, zenész. Csepelen rendezték a temetést, ahova sokan kilátogattak. Őz állítólag maga sem szeretett volna szomorú temetést, így rendhagyó beszédekkel búcsúztak tőle.

Pénteken eltemették Őz Zsoltot, a kilencvenes évek kultikus zenekarának, a Vidámparknak az alapítóját. Sokan gyülekeztek a csepeli temetőben, egykori zenésztársak, barátok és ivócimborák. Mikó Gábor lépett a mikrofonhoz a ravatalozóban, és elkezdte méltatni a zenészt, mint kiváló embert, mint példás családapát, aztán egyszer csak megállt. "Ó, rossz temetésen vagyok" – mondta. "Csapjunk bele a lecsóba" – folytatta, és kibontott egy doboz sört. Visszaemlékezett, hogy mennyit nevettek Őzzel a temetéseken, vagy azért, mert eszükbe jutottak a régi emlékek, vagy azért, mert simán csak idióták voltak. Most Őz is bevállalta a szuperkoncertet, bár tartozásai abban a kocsmában is lehetnek, ahova most került.

Mikó aztán arról beszélt, hogy csepeli hülyegyerekek voltak, akkor is elhappolták már az ebéd pénzt, aztán belevágtak a rockzenébe, a rockéletbe, ami veszélyes üzem, ők pedig vegyi felszerelés nélkül jártak be. Aztán röviden kitért Őz munkásságára, aki – mint mondta – bárd volt, és helyettük mesélt. Az alkohol korrodáló hatását viszont ő sem tudta kivédeni. "Egészségünkre!" – mondta aztán a beszéd végén, és meghúzta a sörét. "Erre inni kell" - morogták aztán többen is, egy hátizsákból előkerült egy műanyag palack olcsó bor is. Hiába temetésre gyűltek össze az emberek, Mikó őszinte, általa bugyinedvesítőnek nevezett bariton hangon előadott beszéde alatt sokan elmosolyodtak és többen felnevettek.

Ezután összeállt a menet, és átkísérték Őz hamvait a sírhelyhez. Ott megint Mikó kezdett egy rövid beszédbe. Őz Zsoltot fiatalságuk egyik legókészletének nevezte, amiből most egy jódarab elveszett, mert egy büdös kölök lehúzta a vécén. "Elveszett, pedig esténként még lépkedtünk volna rajta." Mint mondta, Őz maga is egy szórakoztató, vidám temetést szeretett volna, nem kesergést. "Hülye Őz, Őz hülye! Hajrá Csepel!" – kiáltottak fel időnként. "Zsolti, kibasztál velünk" – hajtogatták többen is. "Megyek utánad, kérd ki! Tisztán iszom!" - mondták, amikor már a virágokat helyezték a sírra. A tömegből időnként dalszövegeket idéztek, aztán többen is elkezdték a Vidámpark Nastassja Kinski című számának néhány sorát énekelni.