Egy afrikai segélyszervezet vezetője, bizonyos Jobs Selasie szerint a jótékonykodó sztárok, mint például az U2 fontembere, Bono és Bob Geldof többet ártottak a kontinensnek, mint amennyit használtak – olvasható a NME oldalán. Hiába volt sikeres a Band Aid, a Live Aid és a Live 8, a helyzet csak egyre rosszabb Afrikában.
Selasie, az African AIDS Action - egy AIDS gyógyszereket gyártó és terjesztő non-profit szervezet - alapítója szerint az utóbbi két évtizedben a jótékonysági akciók következtében tovább súlyosbodott a korrupció, és az országok, valamint lakosaik egyre jobban függnek a külföldi segélyektől. Hozzátette, a Band Aid óta ötszáz százalékkal megnőtt azoknak a száma, akik segélyből élnek. A helyzet a politikai szférában sem jobb, míg 1984-ben a kormányok költségvetésének csak 20%-a származott a külföldi országból érkezett összegekből, ez az arány most 70%.
„A kezdeményezések kudarcot vallottak, mert a jótékonysági szervezetek, a kormányok, és azok tervei, akik elvileg a jó ügyért harcolnak, nem megfelelőek, ráadásul kizárták a megoldásból a helyi vállalkozókat és szerveződéseket. Az igazi változásokat csak a belső erők mozgósításával lehet elérni. Mindennek belülről kell fakadnia, a könyöradományok nem szüntetik meg a szegénységet. Az afrikaiaknak fel kell venniük a harcot a korrupció ellen, és keményen kell dolgozniuk” – nyilatkozta Jobs Selasie.
A ClickAfrique szerint nem ez az első eset, hogy ez a probléma felmerül. A 2005-ös Technology, Entertainment and Design rendezvényen egy ugandai újságíró, Andrew Mwenda előadást tartott arról, hogy a segélyek milyen károkat okoztak hazájában, különösen az államigazgatásban. Bono a közönség soraiban hallgatta végig a számára nem túl kedvező okfejtést. A zenész a beszéd alatt folyamatosan közbeszólt, hangos megjegyzéseket tett, és megpróbálta lejáratni Mwendát.
Bob Geldof nemrég kifejtette, tisztában van azzal, hogy a szegénységet nem lehet megszüntetni – adta hírül a Khaleej Times. „Soha nem hittem azt, hogy ez meg fog történni” – nyilatkozta a zenész, aki leginkább a szegénység mértéke miatt aggódik. ”Szegény emberek mindig is lesznek, de miért kellene meghalniuk, amikor annyian élnek jólétben? Ez morálisan megengedhetetlen" - véli a Live Aid szellemi szülőatyja, aki Bonohoz hasonlóan nem adja fel világmegváltó terveit. Például Kofi Anan, az ENSZ korábbi főtitkára és Nigéria miniszterelnöke, Obasanjo mellett ő is tagja az Africa Progress Panelnek. A szervezet a világ vezetőit szeretné rávenni arra, hogy támogassák az afrikai országokat.
Andrew Cooper, a Centre for International Governance Innovation munkatársa Celebrity Diplomacy címmel könyvet írt a jelenségről – adta hírül a Toronto Star. A Waterloo Egyetem professzora akkor kezdett el érdeklődni a téma iránt, amikor tíz évvel ezelőtt megnézett egy fotósorozatot Lady Diana angolai útjáról. „Kicsit ambivalens volt a helyzet, hiszen sokkal nagyobb publicitást kapott, mint azok a non-profit szervezetek, aki az érdemi munkát végezték.” Cooper a hercegnővel ellentétben, Bonót és Bob Geldofot munka közben is tanulmányozhatta. „Úgy kezelték őket, mintha ők is a vezető politikusok közé tartoznának”.
A Toronto Starban más szakértők is megszólaltak „Az embereket nem igazán érdekli, hogy mi történik a határaikon túl, az ismert emberek viszont "megszemelyesítik" a tragédiákat – nyilatkozta a celebek szerepvállalásának hatásáról Ken Taylor, Irán egykori amerikai nagykövete. Egy brit diplomata, Carne Ross szerint az emberek azért figyelnek jobban a hírességekre, mert a politikusok már elvesztették a legitimitásukat és hatalmukat. Cooper úgy véli, ennek az a veszélye, hogy a kormányok egyre inkább áthárítják a felelősséget a magánemberekre: „2005-ben Bill Gates szervezete sokkal többet költött az egészségügyre, mint a WHO (Egészségügyi Világszervezet) éves költségvetése".
Természetesen nem csak a hírességek, hanem a nagyvállalatok is felismerték, hogy akár kifizetődő is lehet, ha segítenek a harmadik világ országain. A Join(RED) kampányban részt vevő cégek – például a Converse, az Apple, a Motorola és a Gap - a speciális, piros termékeik eladásból befolyt összegek egy részét a GlobalFundnak ajánlják fel, ami az AIDS, a tuberkolózis és a malária ellen küzd. Az Adidas piros labdás kampányának pedig a Right To Play alapítvány a kedvezményezetje. De a nagy deszkás holmikat gyártó cégek is összefogtak a jó ügy érdekében. Persze utólag minden esetben kiderült, hogy egy-egy ilyen termék árának csak a töredékét kapják meg a rászorulók, illetve az őket segítő szervezetek.