A 36 éves Christina Applegate nehéz időszakon van túl: augusztus elején korai stádiumú rákot észleltek az egyik mellében, egy héttel később mindkét mellét levetette, most, alig három héttel az első hír után pedig már állítja: nincs áttét a testében, gyógyultnak tekinthető, sőt már az új cicijeit tervezi. Bár a rákbetegek orvosai általában csak 5 tünetmentes év után merik ezt kijelenteni, a Velvet által megkérdezett szakértők szerint van esély rá, hogy igaza lesz.
Szerencse a szerencsétlenségben
Applegate betegségét véletlenül, egy rutin MRI-vizsgálaton vették észre, ennek köszönhetően viszont nagyon korai stádiumban fedezték fel. A színésznő azonnal drasztikus lépéssel reagált: alig 1 héttel a diagnózis után nem csak a beteg, de az - egyelőre még - egészséges mellét is levetette. Mint a BBC-nek adott interjúban utóbb elmondta: okkal választotta ezt a "megelőző kezelést", hiszen megtalálták nála az ezért felelős gént, amit édesanyjától, a szintén mellrák-túlélő Nancy Priddytől örökölt. Priddy lányához hasonlóan járt, neki 1977-ben mindkét mellét eltávolították az áttét miatt.
Tudományos bizonyíték ugyan nincsen rá, de nagyjából elfogadott elmélet, hogy a rákbetegség kialakulásában szerepe lehet a túlzottan stresszes életmódnak, a színésznő élete pedig az elmúlt években nem szűkölködött az ilyen lehetőségekben. Alig egy éve vált el hivatalosan férjétől, Jonathan Schaech színésztől, majd idén júliusban újabb trauma érte: hirtelen meghalt egy volt szerelme, akivel szakításuk után is közeli barátok maradtak.
Az általunk megkérdezett sebész szakorvos szerint az említett stresszes életmód befolyásolható tényező lehet, de semmiképpen sem nevezhető kiváltó oknak. Christina Applegate-nél a diagnózist követően az orvosok a génállományban kezdték keresni a választ, ugyanis a színésznő édesanyja korábban mellrákban szenvedett. Applegate szervezetében is rábukkantak a BRCA1 (Breast cancer 1 - Mellrák 1) elnevezésű génre, amelyet a színésznő édesanyján keresztül örökölt, így a szakorvosi vélemény szerint teljesen indokolt, hogy ilyen magas rizikófaktorral ezt a gyógymódot választotta.
Dupla vagy semmi
Az orvos szerint az sem túlzás, hogy Applegate mindkét mellét eltávolíttatta, holott csak az egyikben fedezték fel a rosszindulatú rákos sejteket. Ha a családban már volt ilyen betegség, az magában is növeli az esélyt, hogy a páciensnél is jelentkezzen a daganat, az pedig, hogy Applegate-nél az ezért felelős géneket is kimutatták, csak növelte ennek a valószínűségét.
Itthon sem szokatlan az az eljárás, aminek során a beteget ún. "megelőző kezelésben" részesítik, ehhez azonban szükséges a genetikai kutatás. A mell-amputálás (masztektómia) során a mellet és a hónalji nyirokcsomókat távolítják el, de még így sem teljesen biztos a siker: folyamatos kontroll és mammográfiás (emlőszűrés) vizsgálat szükséges.
Mit fizet a TB?
Amennyiben rákos megbetegedés miatt kellett eltávolítani az emlőt, a helyreállító eljárásokat hazánkban a társadalombiztosítás részeként ingyen vehetjük igénybe, ahogy a "megelőző műtétet" is. Ez utóbbi ebben azonban genetikai kutatásokkal kell bizonyítani, hogy hajlamosak vagyunk a rákos elváltozásra. Az emlődaganat onkogenetikai vizsgálata viszont a magas költségek miatt csak nagyon indokolt esetben (halmozottan előforduló fiatalkori vagy kétoldali emlődaganat előfordulása a családban) elérhető, illetve önköltséggel érhető el Magyarországon.
Bár a színésznő kijelentette, hogy ő teljesen meggyógyult, de ez a szakorvos véleménye szerint is csak 5-10 év múlva jelenthető ki teljes bizonyossággal. Az biztos, hogy Applegate - saját bevallása szerint - a kétségbeesés első hullámai után minden tőle telhetőt megtett: a műtétet követően kemoterápiára jár, makrobiotikusan táplálkozik, és - a pozitív gondolkodás jegyében - már az új melleit tervezi.
Szinte teljes mell-rekonstrukció is lehetséges
Dr. Jánky György sebész és plasztikai sebész - aki pályafutása során szintén találkozott már megelőző műtét miatt mindkét mellét elvesztett pácienssel - a Velvetnek elmondta: ilyen esetben többféle helyreállító műtét közül is választhatnak, ez azonban függ a szövettani leletektől is. "Ha meghagyták az izom és az emlőállomány egy részét, szilikonbetéttel lehet pótolni, amit egy mell alatt ejtett 5-6 cm-es vágáson keresztül helyezünk be" - nyilatkozta a doktor. "Ha a teljes mellet eltávolították, akkor ehhez először még túl feszes a megmaradt bőr, ilyenkor egy ún. expandert helyezünk be, amit fokozatosan steril vízzel töltünk fel, így növelve a térfogatot. Egyszerre ugyanis nem lehet kinyújtani sem az izmot, sem a bőrt, hogy beférjen egy nagyobb betét". Ennél az esetnél a kellő méret elérése után helyezik be a végleges, szilikonzselét tartalmazó implantátumot.
A harmadik verzió során a páciens a saját szövetéből kaphat pótlást, de az orvos szerint ez a variáció csúnya hegeket hagy maga után. "Ennek a műtétnek a során a hát izomzatából és bőréből egy ún. "TRAM-lebenyt" hoznak át az izmot és bőrt ellátó erekkel együtt, azt pedig operációs mikroszkóp alatt bevarrják a hónalji erekbe" - avatott be minket a részletekbe Jánky doktor. A helyreállításkor törekszenek a természetességre: a mellbimbót például általában igyekeznek megtartani az eltávolító műtét során, hogy aztán később ne kelljen további külön sebészeti beavatkozásokkal pótolni. De ha úgy alakul, persze erre is van lehetőség: a leggyakoribb, amikor a környező bőrből szabnak újat, és azt különböző kozmetikai eljárásokkal pigmentálják (tetoválják). Van azonban olyan lehetőség is -ez azonban ritkán alkalmazott módszer -, amit szabad bőrátültetésnek neveznek; ekkor a páciens kisajkából formálnak mellbimbót.