Dundika után csak koszos törölközők maradtak

Börtönnapi mulatságok

2008. szeptember 29., hétfő 16:25
Szentiványi Hajnalka három számot adott elő a repertoárjából a Sopronkőhidai Fegyintézet és Börtönben. A fogvatartottak ülve tomboltak, csorgatták a nyálukat, de örültek volna annak is, ha a Playmate helyett sportolók látogatják meg őket. A szintén megjelenő Alexa Diamondot, aki rádiós minőségében volt jelen többen is felismerték, köszönhetően felnőttfilmes műveltségüknek.

„Nagy mellei vannak, csinos, aranyos, de nem érdemes beszólogatni neki, mert biztos, hogy kigyúrt férje van” – jegyezte meg az egyik fogvatartott, mikor egyszerre meglátta Szentiványi Hajnalka mindhárom dimenzióját. A Sopronkőhidai Fegyház és Börtön lakóit azzal ajándékozta meg a vezetőség, hogy meghívta az asszonyt - persze ingyen jött -, hogy egy időre lefoglalja a jogerősen elítéltek gondolatait.  Pantali Zoltán börtönparancsnok először köszöntötte Dundikát, majd szóban hálálkodott azért, hogy elsőként intézményükben tette tiszteletét. „Hornyák Hajnalka a mai nap sztárvendége, és ahogy elnézem, nem három hétre ad beszédtémát a fogvatartottaknak, hanem legalább hatra. Örülök, hogy a művésznő és kedves férje is eljött hozzánk.”

Az öt-hatszáz fogvatartottból körülbelül hatvan bentlakó nézhette végig, hogy a művésznő dalra fakad. Bár ez nem pontos leírása a történteknek, hiszen Szentiványi hangja előre rögzítve volt egy korongon, szóval még mi sem sejtjük, valójában milyen énekhang jön ki belőle. Mindenesetre a célközönség hálás volt - a látványért különösen – így tapsból és lábdobogásból nem volt hiány. Pantali dandártábornokot persze Szentiványi László azonnal kijavította, nehogy bárki is azt higgye, Hornyák Hajnalka még kisasszony, mert ő bizony már bekötötte a fejét. A továbbiakban nem is hibázott senki, a Hornyák név a múlté lett. „Ha én választhatnám meg, hogy ki jöjjön ide, akkor biztos sportolókat hívnék meg. Olyan jó lenne például a jégkorong válogatottal játszani az udvaron” – mondta a rabegyenruhát viselő Zoltán, aki hozzátette: „azért abban is biztos vagyok, hogy ma este sok törölköző lesz koszos.”

Figyelj má'! Figyelj má'!

A férfiak megkérték, ha tudjuk, intézzük el, hogy legközelebb Bódi Guszti jöjjön, mert nagyon örülnének az igazi mulatós hangulatnak, ők ugyanis tudják, mi a különbség tyúk és tyúk között. Miután leadták a kívánságlistát, arról érdeklődtek, hogy ki az a hölgy, aki TabuRádió feliratú mikrofont markol a felvégen: „Figyelj má, figyelj má, az ott, az a szőke, az nem valami pornós?”. Alexandra Diamond az elején tényleg kissé félszegen mozgott a tesztoszteronszagú közegben, de miután egyre többen felismerték, az önbizalma is megnőtt. Dundika mindeközben hátrafeszített testtel kiadta magából a maximumot, a hallgatók pedig a másnaposságra jellemző bizonytalansággal kezdték élvezni a műsort. „Jobb lett volna, ha bezárnak minket egy karámba, akkor legalább tombolhatunk, de itt felállnunk sem szabad” – panaszkodott egyet a tisztesség kedvéért legörbült szájjal István.

Nézzen fogvatartottakat és Dundikát!

„Csalódtam benned Dundika, az újságban és a tévében sokkal jobb a külsőd” – monda egy szakértő bentlakó, aki harmadikként szólt a művésznőhöz a kérdezz-felelek játékban. Egy kollégája homlokegyenest az ellenkezőjét állította, de egyik sem tudott olyan meghökkentőt kérdezni, mint maga az érintett. „Ti mióta vagytok itt?” – vetette oda, de a fogvatartottak nem tudtak mit kezdeni a kérdéssel, ahhoz ugyanis túl sokan voltak. „Először is gratulálnék a házasságodhoz, a férjed is nagyon szép” – szólalt fel nem sokkal később egyikőjük, amit társai harsány kacagással díjaztak. A csodás műsor után – három számot is előadott Dundika – fergeteges dedikálás vette kezdetét, a fogvatartottak pedig libasorban várták a nagy pillanatot. A naptárak lassan elfogytak, mert a smasszerek is vágytak saját példányra – volt, akinek kettő is jutott – a művésznő, így nyugtával dicsérhette a napot.

A könyvtárba jutott példány pedig egy igen kiváló helyen landolt, rögtön a bejárattal szemben, hátha becsalogatja a buja asszony látványa az elítélteket. Lánykori nevén Hornyák Hajnalka pedig a búcsúzást ezzel tette emlékezetessé: „ki lehet bírni a börtönt - egy idő után -, de nem lennék a helyetekben.”  Körző Frigyes, akinek a művészi pályafutása kudarcba fulladt egy rablás miatt, egy jó nagy vászonra reprodukálta Dundikát, akit ez a tény, állítása szerint, igencsak meghatott. Saját bevallása szerint, a nap legszebb pillanata konkrétan az volt, mikor meglátta aktját a falon, de a festmény olyan nagy lett, hogy végül nem fért be az egyébként bazinagy Mercedesbe, amivel a  helyszínre érkezett.

CímkékCímkék

Ez megy a velvetenEz megy a velveten

Shopline

OnGo beszámolók

Hirdetés