horoszkóp

Zokogjon Cinivel kétezerhatszázért!

vb
2006.11.06. 11:49
Zalatnay Sarolta és kamasz lánya közel kétszáz oldalon mondja el, milyen volt az a két év egymás nélkül. Szentimentalizmus, könnyek és börtönszleng. De még mindig jobb elolvasni, mint reggel nyolcra értekezletre menni. Könyvkritika.

"Bebizonyítom, hogy nem vagyok bűnöző. A magyar igazságszolgáltatás példát statuált. De én betegségből, börtönből ép ésszel, lélekkel, egyenes gerinccel, méltóssággal fogok kimenni. Megcsinálom, bíró urak, ügyészek, élek, és még nagyon sok érdekes dolgot fogok mesélni" - ezt írja Zalatnay Sarolta a könyvben aminek kétharmadát ő, egyharmadát lánya írta.

Dolga, hogy szórakoztasson

Zalatnay Sarolta és lánya, Benedek Niki a könyv szerint egymás kérésére kezdtek a naplóírásba. Előbb a lány, aztán az anya. Bár a szóhasználat hasonlóságából adódóan gyanakszunk, hogy a jelenleg 17 éves Niki szövegét is alaposan megszerkesztette az idősebb szerző, vagy egy harmadik, nála is idősebb szerkesztő.

Ami persze nem baj, egy ilyen bulvárpiacra szánt könyv dolga - csakúgy mint főhősének -, hogy szórakoztasson, és bár személyes érdeklődésből nem vettem volna kézbe a művet, be kell valljam, elolvasása még mindig kellemesebb, mint egy reggel nyolc órai értekezlet.

Szentimentál

Megkerülhetetlenül szentimentális, amolyan "szeretlek anya - szeretlek kicsim" kinyilatkoztatásokkal teleszórt fájdalmas önvallomás. Persze sosem tudhassa az ember, hogy vajon akkor is szembe röhögi-e a szentimentalizmust, amikor maga kerül nyomorúságos helyzetbe. De ezzel a világért sem akarok bekapcsolódni az jaj, az a szegény drága Cini, hű de rossz volt ott neki ott a börtönben a rák árnyékával küzdve kánonba. Ha valaki bűnözött - és ez kiderül -, az bűnhődni szokott. Még akkor is, ha korábban olyanokat énekelt, hogy tölcsért csinálok a kezemből.

Börtönélet

De inkább térjünk vissza a könyvre, és nézzük mi történt Zalatnayval két év alatt a dutyiban: először is lefogyott, megtanult valamilyen hímzésszerűséget, elsajátította a börtönszlenget, csinált naponta 1200 felülést, könyvtáros kisasszonyként dolgozott és énekelt. De ezt megírta már minden, magára kicsit is adó bulvárlap.

Nyilván az önvallomás az, ami miatt a könyv érdekesebb, mint egy Blikk-cikkgyűjtemény: a főhősön például látszik, egyszerre érez lelkiismeretfurdalást lánya miatt, szégyenérzetet a kialakult helyzet miatt, és haragot az őt ért igazságtalanságok miatt. Meggyőződése ugyanis, hogy az igazságszolgáltatás példát akar vele statuálni (kis utalások Császár Elődre).

Képek a végén

Egyszóval a zengzetes ("Zalatnay Cini, a mamám - Rácson innen - rácson túl") című könyvet az olvasó csalódás nélkül csukhatja be a 199-ik oldal után, pár percig még ellágyultan nézegetheti a fekete-fehér képfüggeléket, végül ünnepélyesen teheti föl a polcra a fikusz és a lávalámpa közé.

Zalatnay Sarolta és Benedek Nixi: Zalatnay Cini, a mamám - Rácson innen - rácson túl
Ulpius-ház 2006.
2580 Ft