Végre megtaláltuk a hiányzó láncszemet a rusztikus, komolyzenei karrierre hivatott Csűry Lajos-imázs és a statikus Pély-frizurás, ám könnyed crossover-virtuóz Edvin Marton között. A két stáció között eltelt időszakban a művészt egy nemzetközi piacra szánt termék szigorú kompozícióján fedeztük fel. A neve akkor L. Edvin Csűry volt.
#alt#

"Ahogy megszülettem, megpecsételődött a sorsom". Ezzel a mondattal jó néhány interjút kezdett már Edvin Marton kiváló hegedűművész, legalábbis eszerint él gyerekkora óta. Saját bevallása szerint miután megismerkedett a vonós hangszerrel, három év alatt hét év anyagát sajátította el. Hét éves korában Mozart hegedűversenyeit már könnyedén játszotta. A rendelkezésre álló dokumentumok szerint küldetése ellen csupán egy alkalommal lázadt fel: egyszer ráült a hangszerére, amelyik összeroppant a csodagyerek súlya alatt.

Moszkva, New York, metamorfózis

Lajosunk (akinek szülőhelyét egyes kutatók Ukrajna magyar lakta területére orientálják) idővel Moszkvába költözött, ahol a neves Csajkovszkij Központi Zeneiskola növendékeként kezdte meg tanulmányait. Nem szerette volna lebecsülni az ebben rejlő lehetőségeket, kijelentette, az intézménybe bejutni is karrier. Egyebek mellett a pontos, és feszes játékot is megtanulta, majd továbbállt. Célállomása New York volt, ahol mesterek vették szárnyuk alá, és immár csiszolt gyémántként indult világ körüli útjára. A hegedűművész szerelmeiről kevés információ áll a rendelkezésünkre. Úgy tudjuk, a mester egy fiatal hegedűművésznőt szeretett, akit hat év együttélés után feleségül vett. A házasság mindössze egy hétig tartott, mint arra a hegedűs egy beszélgetésben utalt.

Az előzmények tisztázása után végre rátérhetünk a Csűry-metamorfózisra. A hegedűművész ugyanis hamar ráérzett, hogy a nemzetközi fesztiválokon eleinte megjelenő rusztikus Lajos Csűry név (egyes nyelvterületeken Csury) kellőképpen erős egy komolyzenei karrier indításához, de a művész későbbi tevékenységéhez kapcsolható dinamikus 'crossover' műfajhoz már túlságosan testes, miként a hazai gasztronómia.

Égő hegedű és statikus sassoon

Mindezidáig azonban csak a végeredményről értesülhettünk. Performanszaiban Edvin Marton a távol keleti harcművészetből merített zenkucu-állásba ereszkedve virtuózan fűrészeli a hangszerét, amelyik nagyobb koncert esetén lángra kap. Brahmstól a Magyar táncokat Marton időnként a színpadon fekve adja elő, a sűrű mozgásállapot változtatás dacára a rögzített Pély-frizurája viszont nem mozdul.

Mindeddig azonban hiába kutattuk a hiányzó láncszemet Lajos és Edvin között, amíg egy olvasónk el nem jutatta a szerkesztőségünkbe a köztes lét rekvízitumát. A nyolcvanas években még létező maxibakelit méretére vágott borító tetején az L. Edvin Csűry - Violin felirat látható bordó keretben, mintegy utalva a művész pályaképében nyomon követhető evolúciós folyamatra, amelyik ekkor a homo erectus szakaszába érkezett (a zene ennél érettebb, a maga nemében kiváló komolyzenei alkotás).

L. Edvin és a decens rúzs

#alt#

A kilencvenes évek közepén a német nyelvterületre készült, de alapvetően nemzetközi piacra szánt anyag borítóját díszítő portré még a reneszánsz korában közkedvelt, szigorú háromszög-kompozícióra utal, és ezt erősíti L. Edvin decens white tie öltözéke (frakk, fehér mellény, fehér, keményített ing, fehér csokornyakkendő) és visszafogott sminkje (lazac színű arcpír, és kevés gyöngyház csillogású rózsaszín ajakfény). Frizurája rövid, a Lego-figurák alaphajára emlékeztet, amelyre tetszés szerint illeszthető indián, illetve favágó frizura, vagy akár a már említett Pély-féle statikus sassoon.

A borító belső fotóján a hegedűművész már felnéz a hegedűjátékból félénk, ám játékos és csalogató tekintettel. A viselete ezúttal is alkalmi, de a borító hátsó fotóján már jóval lazább, a komolyzenei koncertek Zeneakadémia-beli casueljének mintájára fehér kötött pulóvert visel fehér keményített gallérú inggel. A reneszánsz stílus továbbra is jellemző, a művész a mellkasához támasztott hegedűjével együtt zárt kompozíciót alkot. A jobb alsó sarokban az előadó lendületes aláírása olvasható egyben: Lajosedvincsüry.

Variációk egy témára

A szvetteres L. E. Csűry az ezt követő évek munkájával nyerte el most véglegesnek tűnő imázsát. A stációkról a pályája különböző szakaszait jelző nevei alapján az interneten informálódhatnak az érdeklődők, egyedül az Edvin Lajos variációt nem érdemes a keresés feltételei közé felvenni, mert ellentmondó információkat kapnak.