"Nem találkoztam itthon más hasonmással. A neten elég sokat lehet találni, van egy-két profi is, de nem tudnak énekelni." István Attila ezzel szemben énekelni és megjelenni is tud úgy, hogy az ember elhiszi, valójában George Michaelt látja és hallja.
Az első találkozás
"Az apukájával már sikerült találkoznunk, ami igen érdekes volt. Kimentünk Londonba a menyasszonyommal, hogy George papájának éttermében tartsuk az eljegyzésünket. Mivel senki nem tudta a pontos helyet, vettünk egy kottafüzetet, amiből kinéztük az egyik kiadójának a címét, aztán felhívtuk őket. Mondtuk nekik, hogy mit szeretnénk, meg hogy hoztunk rengeteg ajándékot, mert aznap volt George születésnapja is. Nekik is tetszett az ötlet, ezért foglaltak nekünk helyet az étteremben. Az öreg is ott volt. Leültünk és hallottuk, hogy csak George Michael dalok szólnak. Mivel csináltunk egy cédét is, amiben az egyik dalát átírtuk egy kicsit - arról szól, hogy ne hagyja abba a zenélést,- megkértük a pincért, cserélje ki."
Abban az időben derült ki, hogy George Michael homoszexuális. Ezzel nem is lett volna baj, csakhogy az énekes nagyon megijedt, hogy rajongói ezért elpártolnak tőle, és visszavonulását fontolgatta. István ezért írt egy "ne add fel, mi szeretünk" tartalmú számot. "Egy idő után Jack Michaelnek is feltűnt, hogy kicsit más hangzású a cédé és odament a pulthoz megkérdezni, ki énekel: a fia, vagy valaki más? A pincér az asztalunkhoz kísérte. Megkérdezte, mióta szeretjük a fiát, és másfél órát beszélgettünk vele mindenféléről. Áldását adta az eljegyzésre, aztán később is összefutottunk George egyik koncertjén, ahol az öreg megismert minket."
Az öreg Jack
István rajongása nem volt taszító az apuka számára, sőt értékelte is, hogy nemcsak eljátssza a hasonmást, hanem szeret is a fia bőrébe bújni. "Abszolút pozitívan állt hozzánk, nem csinált belőle ügyet. Csak az érdekelte, hogy a fia rajongója vagyok, ez borzasztóan szimpatikus volt neki."
A magyar George Michaelnek képzett hangja van, így jogosan merült fel bennünk a kérdés, hogy akkor miért más tollával ékeskedik. "Valójában énekelhetnék magyar dalokat is, de rákattantam erre, ami egy nem múló rajongás. A mennyasszonyom is örült ennek." De István nem tud megélni az énekesből, ezért kénytelen civil munkát is végezni. "Fényképész vagyok, abból élek, hogy tablóképeket csinálok."
Mindenhol jobb
"Ez külföldön egy működő iparág, ott nagyon komolyan meg lehet élni belőle." Magyarországon a legfőbb ellensége ennek a szakmának saját maga. "A rendezvényszervezők nem igazán tudják elképzelni, hogy miért lehet sikeres vagy érdekes egy ilyen fellépés. Pedig mindenki ismeri a dalokat. Én valójában egy illúziót adok, ha ennek a varázsát nem értik meg, mindenképpen kint fogom folytatni."
Az egészséges határ
"Magánemberként nem azonosulok vele, csak a karakterét jelenítem meg. George szintén rák jegyű, ahogy én is, csak nyitottabb vagyok nála. Nem törekszem arra, hogy az életét éljem, mert képben és hangban is olyan tehetséggel van megáldva, ami behozhatatlan. Az aktuális imidzsét nem erőltetem, mert ha azt csinálnám, izzadságszagú lenne. Most is nagyon jól néz ki, de a hét évvel ezelőtti arca tőlem hitelesebb, hiszen ennyivel vagyok fiatalabb nála."
"Amerikában egymillió rajongója van, a világon meg temérdek." István szerint itthon csak fű alatt imádják az énekest, hiszen hazánkban nem trendi ez a műfaj. "Egyszerűen túl igényes hozzánk"- foglalta össze lényeget egy mondatban Michael klónja.
Az elmaradhatatlan csattanó
"Eléggé jelzésértékű, hogy a Warneren keresztül két dalára is engedélyt kaptam . Az egyik az Outside, a másik pedig a Fastlove. Megírtuk a magyar szöveget, amit Michael személyesen láttamozott, mert ő nem engedi, hogy egy bizottság döntsön a dalai sorsáról. Visszaküldte a dalokat, amiket két héten belül meg is kaptunk. Végül nem lett belőle cédé, mert a kiadó nem akarta igényesen megcsinálni, máshogy meg mi nem vállaltuk."