horoszkóp

Gálvölgyi nem hitte el a Kossuth-díjat

2005.03.16. 18:32
A Madách Színház színművészét többször is jelölték Kossuth-díjra, de csak idén részesült az elismerésben. Gálvölgyi Jánosnak még nem volt ideje szemügyre venni a díjat, unokája ugyanis azonnal elkobozta tőle. Cserébe viszont rajzolt neki egy másikat.

"Fantasztikus nap volt a tegnapi számomra. Kimondhatatlanul örülök az elismerésnek" - fogadta hívásunkat budapesti otthonában Gálvölgyi János, aki humanista elkötelezettségű sokoldalú művészi munkásságáért, rendkívüli népszerűségnek örvendő színészetéért, emlékezetes alakításaiért március 15-én Kossuth-díjat vehetett át Mádl Ferenc köztársasági elnöktől a Parlamentben.

A jelölésnek is örült

A Madách Színház Jászai Mari-díjas színművészét elmondása szerint már legalább ötször jelölték az állami kitüntetésre, de csak idén ítélték neki a díjat. Gálvölgyi Jánost azonban egy csöppet sem zavarta, hogy eddig mindig csak a jelölésig jutott. "Soha nem pusztultam bele abba, hogy végül nem kaptam meg a Kossuth-díjat. A jelöléseknek is legalább annyira örültem, mint azok a színészek, akiket Oscar-díjra jelölnek. Most is azt mondtam magamnak, ha megkapom, megkapom, ha meg nem, az sem tragédia" - mondta el a Velvet érdeklődésére a Heti Hetes 56 éves sztárja.

Amikor értesítették arról, hogy március 15-én ő is a díjazottak között lesz, nem akarta elhinni. "Többször is elolvastam a levelet, amiben azt írták, hogy Kossuth-díjat kapok. Legalább ötvenszer elolvastam, azt hittem, csak álmodom. Egy héten keresztül minden reggelem azzal kezdődött, hogy újra és újra kibontottam a borítékot. Nagyon jó alvó vagyok, de hétfő éjjel nem tudtam aludni, két óránként felébredtem, annyira izgultam a díjkiosztó miatt" - mesélte Gálvölgyi, aki babonából csak a családjának árulta el, hogy a nemzeti ünnepen milyen megtiszteltetésben lesz része.

Köszöni a családnak

"Az élet természetesen megy tovább, ez a díj nem jelenti azt, hogy össze kellene pakolnom, és abba kellene hagynom a munkámat" - folytatta a színész, aki egyelőre még nem tudta alaposan szemügyre venni a díját, unokája ugyanis szinte azonnal elkobozta tőle. "Maga a díj nagyon szép, de nem nagyon fogtam még a kezemben, fent van az unokámnál, Daninál" - mondta Gálvölgyi, majd elárulta, unokájától is kapott egy Kossuth-díjat, Dani ugyanis rajzolt neki egyet. "A többi díjazottal ellentétben - akikre nagyon büszke vagyok - nekem még ilyenem is van" - tette hozzá mosolyogva.

Bár a kérdést, hogy mire fordítja a díjjal járó pénzösszeget (ami értesüléseink szerint ötmillió forint) Gálvölgyi meglehetősen indiszkrétnek találta, elmondta: "A pénz az mindig jól jön, van két felnőtt lányom, két unokám, nekik is juttatni szeretnék belőle". Hangsúlyozta, nagyon nagy hálával tartozik családjának, amiért eljutott idáig. "Tudom, hogy mindenki ezt mondja, de tényleg sokat köszönhetek a családomnak. El kell ismerni, hogy amit én csinálok, az nem normális. Van, hogy napi több előadásom is van, hogy éjjel megyek haza. De ők megértik, hogy mit élek át, ha premierre készülök. Bár otthon nem kell lábujjhegyen járkálni az előadásaim előtt, azért sokszor nagyon feszült vagyok és türelem kell hozzám" - avatta be a Velvetet hétköznapjaiba a színész.

"Ha kérhetnék még valamit az élettől, az az egészség. Ha az van, akkor minden van" - tette hozzá elégedetten Gálvölgyi, aki a Kossuth-díj mellett számos elismerésben részesült pályája során. Többek között 1980-ban Jászai Mari-díjat, 2002-ben pedig a Magyar Köztársaság Tiszti Keresztjét vehette át.

Nem tudták

Március 15-én Gálvölgyi Jánosnak előadása is volt: a Játékszínben Hernádi Judit partnereként az Édes bosszú című darabban játszott. "A közönség nem is tudta, hogy aznap este már Kossuth-díjas színészként léptem színpadra, de el kell mondanom, semmivel sem játszottam Kossuth-díjasabban. Mellesleg ez volt a 170. előadás, de ezt sem ünnepeltük meg" - mondta visszafogottságáról tanubizonyságot téve a színész, aki hozzátette, szerinte néhány nap múlva már senki sem fog emlékezni arra, hogy Kossuth-díjat kapott.

Gálvölgyi János 1948-ban született. Húsz évesen a Ki mit tud?- on tűnt fel, parodistaként. 1973-ban kapott diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1993 óta a budapesti Madách Színház társulatának tagja.

Díjai: Jászai Mari-díj (1980), SZOT-díj (1984), Érdemes művész (1987), Az Év Nevettetője (1997), Karinthy-gyűrű (2000), Magyar Köztársaság Tiszti Keresztje (2002).