horoszkóp

Linda Hamilton mániás depresszióval küzd

2004.09.16. 14:16
A Terminátor-filmek szálkás izmú hősnője, Sarah Connor számára szinte könnyed napi rutin, hogy gyilkológépek ellen küzdjön a világ megmentéséért. Az őt alakító színésznő, Linda Hamilton azonban egyáltalán nem olyan acélos a valóságban, mint a filmek hősnője. Most először beszélt a sajtónak arról, hogy több mint húsz évig súlyos depresszióval küzdött.
Az AP Radio-nak adott exkluzív interjújában Linda Hamilton először beszélt arról, hogy több évtizeden át mániás depresszióval küzdött. A betegség gyerekkora óta kíséri: amikor minden pszichés terhelésre zabálással reagált, már sejtette, hogy valami nincs rendben, de nem tudta, mi lehet a valódi probléma. Ezt követően 20 éven át járt különböző terápiákra és kezelésekre, hogy megtalálják a bajt, de csak 10 évvel ezelőtt derült ki, hogy a depressziónak ezzel a fajtájával küzd. Azóta sikerült ellenőrzött keretek közé szorítani a betegségét, és most úgy döntött: hajlandó a nyilvánosság előtt is beszélni róla, mert azt reméli, ezzel talán segíthet azoknak, akik ugyanezzel a bajjal küzdenek, hogy időben felismerjék a betegséget.

Ő nem volt kemény csaj

Az interjúban a színésznő elmondta: a "Terminátor-filmek kemény csaja" imázshoz rengeteg edzés kellett számára, közben azonban végig úgy érezte, nem akar olyan lenni, mint az általa játszott karakter: "Ez a nő megjárta a poklot, és iszonyú sokat szenvedett. Az én betegségem miatt mindenki más szenvedett - a férjem, a rokonaim -, és sokáig nem tudtam változtatni az állapotomon, és azt sem vettem észre, hogy ők nem okvetlenül szeretnének részesei lenni ennek. Önző voltam, még ha ez egyben a betegség egyik tünete is."

Hamiltonnak - ahogy az a mániás depresszióra jellemző - komoly hangulatingadozásai voltak. A mániás szakaszok felfokozott állapotára így emlékszik vissza: "Olyankor elképesztően jól érzi magát az ember. Alig van szüksége alvásra, én éveken át négy órákat aludtam éjjelente, és ez elég volt hozzá, hogy kipihenten ébredjek." Ezek mellett viszont rendkívül negatív tünetek is jártak az állapotával: "Az erős dühkitörések, a túlérzékenység, sértődékenység mind szintén ennek a számlájára írhatóak." A betegség másik szélsőséges állapota, a depresszív szakasz pedig a legmélyebb levertséggel és reménytelenséggel párosult.

Gyógyszer, sport és helyes táplálkozás

A színésznő szerint karrierjének korai szakaszát pont ezek az agresszív karakterek jellemezték, amelyek szerinte valójában a betegségével járó tünetek kivetülései voltak. "Úgy éreztem, hogy ha elkezdek gyógyszereket szedni, elveszítem ezt a különleges adottságot, ami színésznőként hasznos volt. De semmi ilyesmi nem történt: nem érzem, hogy a gyógyulásom a tehetségemet bármilyen irányba befolyásolta volna." - mondja el tapasztalatait.

Hamilton gyógyulásában nagy szerepe volt a sok mozgásnak és a helyes táplálkozásnak is. "A test és lélek közt erőteljes kölcsönhatás áll fenn. Ha valamelyik sérül, a másik is sérül vele. A mozgás kulcsfontosságú a jó közérzethez, de a pszichés betegségekben szenvedők ezt nem mindig tudják. Zavart lelkiállapotban nem lehet az ehhez szükséges pontos terveket kidolgozni, napirendet követni." - világít rá a nehézségekre az interjúban.

Húsz értelmetlen év

A színésznő számára véget ért a húszéves küzdelem betegségével, és most már teljesen gyógyultnak érzi magát. "Az életem csodásabb, mint ahogy azt valaha is el tudtam volna képzelni. Végre értelmet nyert számomra a "remény" szó: addig minden siker és tehetség ellenére az életem iszonyúan kietlennek éreztem. Most viszont szeretném, ha mások életébe is elhozhatnám a reményt." A színésznő szerint fontos volna az is, hogy a "pszichés betegségek" kifejezésről végre lekerüljön az elítélő címke. Ehhez szerinte fontos lépés, ha valaki végre kiáll a nyilvánosság elé, hogy saját példáján keresztül tegye elfogadhatóvá az emberek számára ezt a ma még rejtélyes és ijesztő betegséget.

Linda Hamilton jótanácsokkal is segít azoknak, akik hozzá hasonlóan a mániás depresszióval küzdenek: "Gyűjts össze minél több információt erről a betegségről; a weben rengeteg hasznos oldalt és tesztet találsz ehhez. Keresd fel a pszichológusodat. Végezd lelkiismeretesen a munkád. Ha nekem, aki húsz éven keresztül a betegség sötét gödrének legalján éltem, sikerült, akkor neked is menni fog. Mert van remény: meg lehet csinálni."