"Falun nőttem fel, és életem első élő híres emberét – Kóbor Jánost – 14 évesen láttam itt Budapesten, mikor anyukámat felhozta a család, hogy átvegyen valamilyen kitüntetést. Hónapokig éltem ebből a sztoriból otthon. Ez 1979-ben volt, rá nyolc évre a Pestre költöztem, de mind a mai napig cseppfolyóssá válnak a csontjaim, ha itt-ott összefutok tévéből, újságból ismert emberekkel." - révedt a múltba Emma.
