horoszkóp

Steiner: Nem homoszexualitásra, hanem elfogadásra neveljük majd a gyermekünket

2009.09.17. 12:17 Módosítva: 2009-09-17 12:43:39
Eszükbe sem jutott a béranyaság, hiszen annyi várólistás gyerek van a világon - közülük várja Steiner Kristóf és párja azt, akit végre adoptálhatnak meleg szülőként. A műsorvezetőből lett újságíró nem ad a sztereotípiákra, hiszen szerinte a klasszikus férfi-női szerepek már egy heteroszexuális kapcsolatban sem feltétlenül működnek. Attól meg senki nem lesz meleg, hogy természetesen kezeli a homoszexualitást. Steiner elmondta: nagyon sokat jelent neki, ha honfitársai ítélkezés helyett örülnek a boldogságának.

Mikor és miért döntöttetek az örökbefogadás mellett?

Mindketten nagyon családcentrikusak vagyunk, és mindketten tudjuk, hogy egy gyermekkel lenne teljes az életünk. Tulajdonképpen megismerkedésünk óta beszélgetünk ilyesmiről, de ha őszinte akarok lenni, be kell ismernem, hogy eddig nem voltam kész egy ilyen döntésre. Az elmúlt években rengeteget változtam, és rájöttem, hogy nem vagyok képes ugyanabban a mókuskerékben rohanni többé, amely hét-nyolc éve még a világot jelentette nekem. Otthagytam egy hét évig tartó kapcsolatot, elköszöntem a Vivától, és végül még az otthonomat is elhagytam. Sokkal felelőségteljesebb lettem, más célok motiváltak, és tudtam, hogy ha előbb-utóbb gyermeket szeretnék, ideje komolyan vennem önmagam.

Miért pont örökbefogadás? Miért nem saját gyermek vállalása "béranya" segítségével?

Mindkettőnknek nagyon fontos, hogy amellett, hogy a saját gyermek iránti vágyunkat kielégítjük, segítsünk egy olyan babán, akinek szüksége van rá. Amikor elindítottuk az örökbefogadást, akkor szembesültünk vele, hogy a szülők tulajdonképpen várólistán vannak egy-egy kisbabára, mintha egy gyerek valami Hermes Birkin táska lenne. Ugyanakkor viszont van egy várólista tele gyerekek neveivel, akiket senki nem akar örökbefogadni, mert már elmúltak egyévesek, mert feketék, arabok, cigányok, vagy mert nehezebben tanulnak, mint a többiek. Számunkra kezdettől fogva világos volt, hogy mi a "várólistás" gyerekek közül veszünk magunkhoz egyet. Tudom, klisé, de igaz: ha annyi gyemek van a világon, akinek szerető családra van szüksége, miért volna szükségünk béranyára?

3128 1130511344463 1277617146 371328 4101391 n

Se extra elvárás, se kizáró ok?

Biztos vagyok benne, hogy ha a sors úgy hozza, és fekete, ázsiai, vagy arab gyermeket fogadunk örökbe, az emberek egy része azzal vádol majd, hogy egzotikus babára vágytunk, vagy hogy Madonnát és Brad Pittet majmoljuk. A helyzet azonban az, hogy a fehérbőrű babáknak sokkal könnyebb szülőt találni, mi pedig – a korábban említett okokból – nem fogunk bőrszín, vagy származás alapján válogatni. Én a magam részéről nagyon szerettem volna arab gyermeket örökbefogadni, mert így amellett, hogy segítünk egy kis lelken, és mi magunk is boldogok leszünk, hogy családot teremtettünk, állást foglalhattunk volna a palesztín-izraeli konflitussal kapcsolatban. Komoly üzenete lenne annak, ha egy Tel Avivban élő meleg pár palesztin árvát fogadna örökbe. Sajnos azonban a Közel-Keleten egyedül Izraelben támogatja a törvény az azonosnemű párok örökbefogadását, a környező országokban tiltja, sőt olyan is akad, ahol maga a homoszexualitás is törvénybe ütközik.

Milyen feltételeknek kell megfelelnetek, hogy örökbefogadó szülők lehessetek?

Az örökbefogadásban segítő ügynökség végzi a papírmunkát. A szükséges dokumentumok közé tartozik például a bejegyzett élettársi kapcsolatról tanúskodó bizonyítvány, az erkölcsi bizonyítvány. Matan édesapja Izrael egyik legismertebb ügyvédje, így szerencsére ezekkel a dokumentumokkal könnyű dolgunk lesz. Az ország hatóságai természetesen ellenőrzik, hogy jogilag minden tiszta-e, és a családvédő szervezet is lecsekkolja, hogy képesek vagyunk-e a szerető családot, egészséges környezetet és biztonságos otthont garantálni a gyermekünk számára. Magyarországon egyelőre egy azonosnemű pár úgy fogadhat örökbe gyermeket, hogy csak az egyikük lesz a baba hivatalos gyámja. Izraelben mindketten jogilag is szülők lehetünk – ez szólt amellett, hogy itt indítsuk el az örökbefogadást.

l 8c55142efaf84cf7a06df6ecff40ed62

Az azonos neműek gyermekvállalása kapcsán sokakban felmerül a kérdés, hogy az a gyerek, aki nem találkozik férfi és női példaképekkel, tud-e majd megfelelően szocializálódni a nemi szerepekbe.

Olyan világban élünk, ahol a klasszikus férfi-női szerepek már egy heteroszexuális kapcsolatban sem úgy működnek, mint egykor. A szüfrazsettek kora óta fehér holló az olyan családmodell, amit a Zelk Zoltán-féle "Este jó, este jó" dalocskából ismerünk, 1000 házasságból 499 végződik válással. Én hiszem, hogy a szingli szülők gyerekeinek, és az azonos neműek által nevelt gyerekeknek is épp annyi esélyük van a boldog, teljes életre, mint bárki másnak. A férfi és női példaképeinket nem feltétlenül a szüleink után választjuk meg. Spirituális szempontból pedig azt kell mondanom, mindannyiunkban ott van a férfi és a női princípium. Nap-hold, arany-ezüst, pozitív-negatív: ezek nem különálló manifesztumok, az egyik nem létezik a másik nélkül egyikünkben sem.

Mi a véleményed arról a sztereotípiáról, miszerint a meleg párok által nevelt gyermekek nagyobb valószínűséggel lehetnek homoszexuálisok, akik nagyobb valószínűséggel nem vállalnak gyermeket, ezért tovább csökken a népesség?

Kicsit paradox egy épp gyermeketvállaló meleg párnak azt mondani, hogy a melegek törvényszerűen nem vállalnak gyereket. A népesség csökkenéséről az a véleményem, hogy ezek a dolgok egy-egy érára szólnak, amelyek úgy vannak rendjén, ahogy éppen vannak. Ha kevesebb gyermeknek kell születni, akkor ez azért van így, mert így teremtődik meg a szükséges egyensúly, és ha egy időszakban több gyermek születik, annak is megvan az oka. Egyébként pedig klasszikus példákkal élve: az autók megjelenése előtt okos emberek kiszámították, hogy száz év múlva mozdulni sem lehet majd London utcáin a lótrágyától, mert annyi lovaskocsi lesz. Hányszor hallottuk már az elmúlt húsz évben, hogy a Balaton vészesen szárad ki? Aztán mindig történik valami: feltalálják a kocsikat, egy hónapig esik az eső, és minden hepi. Ha tényszerűek akarunk lenni, ez az ügy nem a melegek gyermekvállalásával függ össze. Nyilvánvaló, hogy a magyar családok közül sokan szegénységben élnek, és egyszerűen félnek gyereket vállalni. Szívemből remélem, hogy az országunkban hamarosan senkinek nem kell félie attól, hogy nem tudja etetni, iskolába járatni a gyerekeit. Ami pedig a "nagyobb eséllyel lesznek homoszexuálisok" kérdést illeti: én arra fogom nevelni a gyermekemet, hogy úgy éljen, hogy boldog legyen, és ne hagyja, hogy bárki befolyásolja az érzelmeit. Ha autóval szeretne játszani lány létére, boldogan vennék neki matchboxszot, ha Barbie-zna a kisfiam, nem tiltanám el tőle. Ezeket a dolgokat azonban sohasem eröltetném rá. Nem homoszexualitásra, hanem elfogadásra neveljük a gyermekünket. Senki nem lesz meleg attól, hogy természetesnek kezeli, ha két nő, vagy két férfi szeretik egymást, legfeljebb – ha adott esetben megvan benne a hajlam a homoszexualitásra – könnyebben elfogadja majd önmagában is.

l 204d681ac5f9f26f30bfff4732b4886c

Többen azzal magyarázzák ellenérzésüket, mert az azonos nemű párok által adoptált gyerek csúfolódás célpontja lehet, hátrányos megkülönböztetés érheti. Úgy vélik, nem szabad ezeknek az atrocitásoknak kitenni őket.

A gyerekek mindenért csúfolódnak: ha valaki duci, vöröshajú, túl gazdag, túl szegény, nincs Nintendója, akkor máris ki van téve az atrocitásnak. Ha ezt mérlegelnie kellene egy szülőnek, akkor ilyen alapon a romáknak és a zsidóknak is át kellene gondolniuk a gyermekvállást, mert majd lecigózzák, meg büdöszsidózzák a gyereket az osztálytársai. A legjobb, amit tehetünk, hogy úgy neveljük fel a gyermekünket, hogy egyrészt ne bántson másokat azért, mert nem olyanok, mint ő, másrészt a lehető legbölcsebben kezelje a bántó helyzeteket. Ez pedig nem a homoszexuális szülők, hanem minden szülő felelőssége és kötelessége.

Hogyan, mikor fogjátok felkészíteni a gyereket arra, hogy ami neki természetes - a két férfi együtt -, az másoknak egyáltalán nem az?

A gyermekünket folyamatosan "készítjük fel" az életre, és ahogy megtanul bilibe pisilni, vagy késsel-villával enni, úgy tanulja meg azt is, hogy milyenek az emberek a világban. Én kétévesen megkérdeztem az anyukámat a héven, hogy "Mama, a néniknek miért van bajszuk?", mert egy Rumcájsz-külsejű asszony ült velünk szemben. Engem sem "készített fel" rá senki, hogy van, aki nem használ szemöldökcsipeszt. Ahogy arra sem készítettek fel a szüleim, hogy mi lesz velem, ha országosan ismert leszek, éveken át gyötör a depresszió és étkezési zavarokkal küzdök. Nagyon szeretnénk megóvni a gyermekünket minden nehézségtől, és mindent elkövetünk, hogy boldogok legyenek. Szülőként azonban rengeteg olyan helyzettel találjuk magunkat szemben, amelyre nem tudjuk felvértezni őket. Engem sem úgy neveltek fel, hogy az életben farkastörvények uralkodnak, mégis eljutottam odáig, hogy huszonhét évesen pontosan átlátom a múltbéli tévedéseimet, tanultam belőlük, és boldog vagyok, hogy keresztülmentem rajtuk. A felnőttéválásnak nem mesterségesen felépített "papa-mama-gyerekek panoptikumban" kell zajlania, hanem hegyen-völgyön át, erdőn-mezőn-tengeren- nagyvárosban, élő és életteli szereplőkkel körülvéve. Jóságra, tisztességre, önzetlenségre és szeretre tanítsuk meg a gyermekeinket, ha így teszünk, nagy baj sosem történhet – már csak azért sem, mert mi, szülők mindig ott leszünk nekik.

l 5c3eae601fcc1550eec5702053f34dd2

Nem azért celeb, mert meleg

Bár Steinernek még idén nyáron is futott műsora a Viván, az utóbbi években évben már szerkesztőként dolgozott, moderátorként pedig a Mesterkurzus kiadványainak könyvbemutatóin faggatta többek között Popper Pétert és Szendi Gábort. Elutazása előtt egy negyedévente megjelenő kult és divatmagazin, a PEP! vezetőszerkesztője volt, mostanság pedig a Cosmopolitan, Nők Lapja Évszakok, HBO Sztár és Exit magazinokban találkozhatunk az írásaival. Novemberben jelenik meg első kötete a Jaffa kiadó gondozásában. Mint mondja, nem bánja, hogy nagyrészt bulvárműsorokból ismerik, hiszen aki igazán kíváncsi rá, elolvashatja írásait saját blogján.