horoszkóp

Sági Szilárd minden volt már, csak akasztott ember nem

dr
2009.09.30. 12:38
Asztalos, szobafestő-mázoló, víz-gázszerelő, szakács, képesítés nélküli napközis nevelő és még rengeteg más szakma Sági Szilárd múltjából, amiben már bizonyított. A vértől félt egyedül, amíg állatorvosi asszisztenst játszott a Celebműszakban. A gasztrokibic ismeretterjesztő vicces hetet ígér az arra kíváncsiaknak.

A gerillaszakácsból gasztrokibiccé avanzsálódott Sági Szilárd ezen a héten állatorvosi asszisztensként próbálja megváltani a világot és a Celebműszak nézettségi rekordját. Az étteremtulajdonos állítása szerint örült a TV2 felkérésnek, de kiderült, eddig csak májosztályozóként nem bizonyított. „Voltam én már minden, csak akasztott ember nem. Asztalos, szobafestő-mázoló, víz-gázszerelő, szakács, képesítés nélküli napközis nevelő.” Mielőtt felsorolta volna az összes foglalkozást, megállítottuk, mert a nevelőtanár érdekesnek választásnak tűnt.

„A tanárképzőre jelentkeztem, de a matek szóbeli felvételin észrevették, hogy mezítláb érkeztem. Előtte való nap jó nagy buli volt a kollégiumban és elhagytam valahol a cipőmet. Mondtam nekik, hogy kérdezzenek bármit, de mondták, az egy dolog és tudják, hogy tudom, de itt tanárképzés folyik, nem lehet ezt így csinálni. Ezután egy évig még azt gondoltam, tanító leszek, ezért a szakmai gyakorlatot elkezdtem képesítés nélküli napközis nevelőként végezni. A gyerekek is szerették, nemcsak én, de rájöttem, a 3200 forintos fizetés nem elég, többre vágyom.” Sági ezzel fel is hagyott a tanítói álmával, és millió más szakmát, életritmust próbált ki, amíg megtalálta a testhez állót.

Talán bobtail volt a márkája

A megfigyelő képességét kamatoztató szakács a vér látványát nehezen viseli – bár már láttuk disznót vágni –, mégis inkább érdekesnek képzelte, hogy egy állatorvos mellett fog dolgozni. Állítása szerint a Celebműszakban nem ripacskodott, inkább vicces próbált lenni, de alapvetően önmagát adta. „Kiskoromban tartottam a kutyáktól, szeretem őket, de nagy, nem is, inkább a kis testűektől tartottam, mert kiszámíthatatlanoknak tűntek. Végül lett egy saját kutyám Spanyolországban. Nyolc-kilenc hónapos lehetett, amikor magamhoz vettem. Éppen ahol dolgoztam, egy nagyobb tömeg körbeállta a teraszon, tanácskoztak, mi legyen vele. Senkinek nem kellett, így én vittem haza a Kispolszkimmal. Talán bobtail volt a márkája. Bár végigmorogta az utat, jóban lettünk és tizennyolc évig élt velem. Amikor hazahoztam, a Rocky Navarro Del Campónak kereszteltem el, hogy legyen valami spanyolos is a nevében.”

Sági Szilárd, mint elmondta, sok mindent kipróbált az állatorvosok mellett, kezelt macskát, sőt, lovat is. Így minden nagyon új volt a számára és nem unatkozott. „Igazi ismeretterjesztő műsort csináltunk, és komolyan vettem ezt a dolgot” – emlékezett vissza, majd hozzátette, annyira elfoglalt mostanában, hogy csak négy-öt napra tud előre tervezni. „Amikor lemegyek vidékre haknizni, rájövök, hogy szeretnek az emberek. Nem magas lóról beszélek hozzájuk, próbálok ember maradni, és mindenkit a lehetőségekhez képest megismerni, mondjuk, egy főzőversenyen. Én nem a színpadon szeretek lenni.”