Mikor a TV2 megkereste Önt és a feleségét a MrésMrs című vetélkedővel, milyen érvek és ellenérvek szóltak a szereplés mellett?
Rogán Antal: Ellenérv volt? Nem emlékszem ilyesmire. Fel sem merült, hogy ne vállaljuk el.
Minek köszönhető ez a hozzáállás?
R.A.: Annak, hogy ez egy játék, és mindketten így is fogtuk fel. Ilyet még nem csináltunk, gondoltuk kipróbáljuk, olyan nagy baj nem lehet belőle. A játékból is tanulunk, meg egymásból is. A felvétel elején idegenként mozogtunk a díszletek között, Cili például soha sem áll 12 órán keresztül a kamerák kereszttüzében.
Az, hogy a kampány közepén kezdik vetíteni a műsort, nem volt befolyással a döntésre?
R.A.: Az én szempontomból nincsen jelentősége, nem hiszem, hogy az egyéni választókerületemben ez pozitívan befolyásolná az emberek véleményét, nekem pedig pillanatnyilag csak ez számít. Rólam már mindenképpen kialakult véleménnyel vannak az ötödik kerületben. Kötve hiszem, hogy ezzel egyetlen egy szavazót is tudok bármilyen formában szerezni. Választási szempontból nem szólt érv mellette, inkább csak ellene. Ugyanis egyfajta kockázati tényezőt jelent. Ezzel meg úgy voltam, hogy nem érdekelt, mert érdemes kipróbálni, és játszani.
Milyen kockázati tényezőre gondol?
R.A.: Hogy teszünk a műsorban valami olyat, ami ellenszenves lehet valakinek. Ha az ember jól áll egy választókerületben – lekopogom -, és az elmúlt három és fél év munkája megalapozta azt, hogy némi eséllyel induljak az országgyűlési választáson, akkor ehhez képest bármi mást csinál az ember, amit eddig nem, akkor az mindig kockázatot jelent.
Nem tartott attól, hogy olyan szavazót veszít, akit taszít a bulvár?
R.A.: Most se hezitáltunk rajta, de lehet, még könnyebben elvállaltuk volna, ha egy évvel ezelőtt vagy mondjuk jövőre kérnek fel.
Cecília, mit gondol, miért önökre esett a szerkesztők választása?
Gaál Cecília: Sokféle embert hívnak meg, mert ez egy sokoldalú műsor, színésztől zenészig, koreográfustól politikusig mindenki szerepel benne. Talán ez lehet az egyetlen magyarázat.
Korábban Torgyán Józsefet hívták bulvárműsorokba.
G.C.: Ő egy más személyiség.
R.A.: A politikai életben is bohóckodott. Róla ezt nyugodtan ki lehet jelenteni, remélem, rám nézve ez nem igaz. Én komolyan gondolom azt, amit csinálok. Neki a politika - szerintem - színház volt, de a politikában vannak tartalmi kérdések. Polgármesterként az érdekel a legjobban, amit csinálok, és nem az, ahogyan azt kommunikálni kell. Persze tudom, az is hozzátartozik a szakmához. Talán még azért gondoltak ránk, mert az utóbbi két-három évben nyitottabbak voltunk egy átlagos politikus párnál. Nem hiszem, hogy az emberek számára ez érdektelen lenne. Az emberek részéről a politikában bizalmi deficit van. A programokban már nem hisznek. A politikában személyiségeket keresnek. Ezért gondolom, hogy nem szabad eltitkolni az erényeket, se a gyengeségeket. Csak ez működik. Nem bánom, ha sokan tudják rólunk, hogy működünk, mint pár. Annak alapján engem is meg tudnak ítélni, mint politikust, és látják, mire számíthatnak tőlem.
Volt olyan kérdés, amit ha feltettek volna, nem lett volna hajlandó válaszolni rá?
R.A.: A celebvilágnak sokféle szereplője van, lehetnek olyan pikáns kérdések, amelyek nem hozzánk kapcsolódnak. Más párok szempontjából ezek sokkal jobban működhetnek, mi valószínűleg nem válaszoltunk volna rá. Szerintem a TV2-ben sem ma kezdték a szakmát, ők is tudják, kinek-milyen kérdést érdemes, lehet feltenni.
El tudna képzelni egy olyan főzős realityt, amelyikben csak politikusok szerepelnek?
R.A.: Nem azért mondtunk rá nemet – kerestek minket ilyen ügyben –, mert politikus vagyok, hanem, mert tudom magamról, hogy nem tudok főzni. Nem fogom eljátszani, hogy tudok. Annak semmi értelme.
G.C.: Tőle nagyon távol áll a főzés, és a konyha. Nagyon erőltetett lett volna.
Van olyan szokásjog, amely szerint illendő tájékoztatni a pártot egy ilyen volumenű televíziós szereplésről?
R.A.: Nem szoktam bejelenteni. Felnőtt embernek tekintem magunkat, pontosan tudom, mit lehet, és mit nem. Soha nem kértem engedélyt egyetlen egy mondatomra, nyilatkozatomra sem.
Mesterházy Attila felesége az MSZP kampánymegnyitójára érdekesen öltözött fel. Néztem azokat a képeket is, amik a forgatáson önről készültek. Segít valaki kiválasztani a megfelelő ruhadarabokat?
G.C.: Édesanyám mindig úgy öltöztetett, hogy viszonylag konzervatív legyen a megjelenésem. Zárt blúzos, fekete szoknyás, harisnyás kislány voltam. Általában az ízlésesebb visszafogottabb dolgokat választom. Sosem volt példa arra, hogy valaki tanácsot adott volna, mit viseljek a nyilvánosság előtt. Nem szoktam divattervezők ruháit hordani, ez alól csak az esküvő volt kivétel. Még kedvenc boltjaim sincsenek.
A kampányidőszak mennyire fosztja meg a férje jelenlététől?
G.C.: Nem a kampányidőszak a legrosszabb, hanem azok a hónapok, amikor nagyobb horderejű munkája van.
R.A.: A költségvetési időszak sokkal rosszabb. Amíg minden egyes intézménnyel egyeztetek, és azt százszor végig kell csinálom, sokkal rosszabb. Amikor kampány van, azonnal le tudom tenni a munkát, amint hazaérek. Az önkormányzati munkával nem így vagyok, azon otthon is töprengek. Például a január sokkal fárasztóbb. Van egy megállapodásunk Cilivel: a hétvégét mindig úgy próbálom alakítani, hogy csak az egyik nap legyen programokkal terhelt.