Pataky Attila lelki problémái húzódtak szívére, de az infarktust követő rutinműtét után öt nappal újra koncertezett. A betegség nem változtatott az élete értelmén, csak a kis dolgok fontosabbak lettek, mint a nagyok. A műtét közben egyébként három fénylény is ott volt vele, de Pataky nem részletezte, mit csináltak pontosan. Az általában emelkedett rockzenészt ismét emelkedett hangulatban találtuk a Frizbi forgatásán.

Pataky Attilának négy hete szívinfarktusa volt, melyet azonnal operáció követett: sztentet helyeztek el testében. A ma már szinte rutinműtétnek számító beavatkozás után öt nappal Pataky két koncertet nyomott, és azóta is köszöni, jól van. Az énekest a Frizbi szerdai felvétele után a TV2 stúdiójában kérdeztük ki betegségéről és magánéletéről, de azt is megtudtuk, mi az élet értelme.

„Beveszem a beleszarós tablettát”

A zenész szerint lelki állapota vezetett betegségsorozatához: vastagbélgyulladástól, vesekőtől szenvedett, nemrég pedig szívinfarktust kapott. Bár Pataky számára „Orsika a nagy, csöndet teremtő csoda”, nagyon hiányzik neki korábbi családi életének harmóniája. „A lelki problémák kiíródnak a testre, ez ilyen baromi egyszerű, és nekem az előző 4-5 évem igen gyűrődősre sikerült. Nem tervezett volt, hanem úgy alakult, úgy hozta az élet” – mondta a Velvetnek Pataky, aki Hajdú Péter műsorában meg is könnyezte a harmónia hiányát.

„A gyógyulásnál a beleszarós tabletta fontos, hogy szelektáljak, hogy mondjuk ha hívnak, tíz helyre hívtak most is, nem megyek, csak kettőre. Egy csomó fölösleges sallangot ledob az ember” – osztotta meg velünk, mit tesz meg a receptre felírt gyógyszerek beszedése és a lassított életvitel mellett egészségéért.

„Amikor kétszer bakkantam meg, akkor úgy éreztem energiát kapok”

A még mindig emelkedett hangulatú rockzenésznek – természetesen – a műtőben is volt része nulladik típusú találkozásban: „Láttam 3 fénylényt ott bent, és aztán amikor kétszer bakkantam meg, akkor úgy éreztem, segítséget kapok, energiát kapok. Valószínűleg azért, mert van még dolgom, hogy meddig… lehet, hogy holnap reggelig” – mondta.

Patakyban egyébként nagyszerűen megfér egymás mellett a transzcendentális és a materiális sík, azaz nem ütközik látókba, táltosokba és Istenbe vetett hitével a gyógyszerszedés és a műtét: „Itt a matéria, ez a body pontosan addig marad, amíg ebben a létidőben itt vagyok most. Ez eddig marad. Ennek pedig vannak materiális feltételei, hogy létezhessen még. Hogy is mondjam… a rengeteg E-s cuccot, amit meg kell zabálnom nekem is, meg beélem, meg beszívom, meg minden, ehhez nem elég a ráolvasás. Ehhez néha kellenek tabletták is, cuccok, materiális dolgok, amik tovább segítik az embert a létezésben. Ennek semmi köze a lelkemhez” – mondta Pataky, aki már nem jár naponta látókhoz, inkább „megmeditálja” magában, hogyan kell döntenie.

„Szabad, örök létező tudat vagyok”

A magas rezgésszámú énekesben felmerült, hogy a műtétet nem éli túl, de nem fél a haláltól, inkább annak tudatos befogadására készül: „Nekem van egy Élet- meg egy Halálkapum, a Halálkapu az Életkapu következő lépcsőfoka, nem félek a haláltól. Én vagyok én, én örökké létező vagyok, tehát egy örök létező lélek vagyok, szabad, örök létező tudat vagyok. Létezek és fókuszálgatok, mint egy jó objektív, középre, most ide fókuszálok, itt vagyunk, ezt játsszuk, most Pataky Attila vagyok és rockénekes” – magyarázta Pataky a Velvetnek sajátos halálfelfogását.

Természetesen az életen is szokott gondolkodni – bár saját bevallása szerint keveset filozofál –, ilyen irányú gondolatai egy fokkal átláthatóbbak, mint halálképe: „Nekem az élet értelme nem változott, az ember mindig keresi a bizonyságot, én A. J. Krisztiánnál megtaláltam, mi az élet értelme: kelj fel és csináld! Ilyen kurva egyszerű. Kelj fel és csináld! Lehetőleg jól, lehetőleg emberségesen, lehetőleg szeretetteljesen, nem ártó módon” – osztotta meg velünk az őszinte és szókimondó Eddás, aki ugyan küzd a törlesztőrészletekkel, de egyelőre nincs bajban: „Amikor én nem fogom tudni kifizetni a számlám, akkor a lakótelepek már kinn lesznek puskával és karddal, tehát ez nem annyira vészes”.